A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographicae 2. (Szeged, 1998)

Kőhegyi Mihály–Nagy Janka Teodóra: Bónis György és társai jogi népszokásgyűjtése Tápén (Forrásközlés) II.

278., 321 237. Domonkos Mátyás 72 éves, 3 hold Gyékényvágáskor is harmadába, meg felibe dolgozott a vágó. Ha harmadába ment a munka, akkor a gazda szállította haza a gyékényt, ha felibe, akkor mindenki hazavitte a sajátját és a gazda is a magáét. A gazda kosztot nem adott ilyenkor. 285,296. 236. Révész Tepasz János 59 éves, 5 hold A pénzesebb emberek régente összeálltak és megvettek valahol 10-15-en egy gyékényrétet. Ha jó volt a rét és sok volt a jelentkező, 20-30 vevő kínálkozott, akkor árverést csináltak. Akik megvették, azok mind részvényesek voltak benne. Ha egy-kettő talált egy rétet és nem mondta el a többieknek, nem volt drága a rét „nagy profitot húztak". Ilyenkor ezek összedoboltatták az embereket, hogy ki akarja levágni a gyékényt felibe. Van, aki ő maga is dolgozik és ő is kap egy szedőrészt. Én magam is ott voltam 1921-ben a Dóczitónál, amikor 120-an vágtuk a gyékényt. Elosztás: ez a gazdarész ez a szedőrész, fele-fele. A gazdák elosztják egymás között, ki mennyit fizetett, mennyit fogott le belőle. A szedők elosztják, ahányan vannak. 285. 238. Révész Tepasz Jánosné 56 éves A gyékényszövés ma már nem fizet semmit, nagyon sokat kell dolgozni, és semmi kereset nincs vele. Egy 80 cm széles, 1 m hosszú gyékénydarab megszövése másfél óráig tart. A gyékény előkészítése méterenként 2 óra: 1./ fölhámozás. 2.1 fölselymezés (ihanyhoz). 3./ ihany sodrása. 4./ gyékény hasogatása. A hozzávaló gyékény ára 1 Ft 33 fill, (egy kéve gyékény 16 Ft, és abból 12 m 80 cm széles gyékényszőnyeg jön ki). Dolgoznak vele 3 és 1/2 órát, és az ára mé[teren]ként 2 Ft. Tehát 3 és 1/2 óra alatt keresnek 67 fillért. A gyékénykufák mind meggazdagodnak, mert kartellben vannak, egyik sem ad a gyékényért többet, mint a másik. Benn a piacon aztán 3 Ft 50 fill.-ért adják tovább, tehát 75 %-os hasznuk van rajta. 293. 199. Révész Tepasz János 59 éves, 5 hold Amikor az Ingyenest, Kisnemesi, Asványhátat osztották, aki fél holdat kapott, az kapott egy legelőrészt is. Az első háború előtt még úgy volt, hogy a legelőrész hozzátartozott ezekhez a düllökhöz, ha eladták a földet, vele ment a legelőrész is. Azután már külön adták-vették a legelőrészeket. 187