A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographicae 2. (Szeged, 1998)

Kőhegyi Mihály–Nagy Janka Teodóra: Bónis György és társai jogi népszokásgyűjtése Tápén (Forrásközlés) II.

293. 200. Révész Tepasz János 59 éves, 5 hold 1937. évben vettem meg egy legelőrészt, a szerződést saját magam csináltam: 0.37 1/2 /988-ad rész. „Szavatosság terhe mellett és örökre, és visszavonhatatlanul." (Szerződésből másolva.) A részek rendesen öröklődtek. Régen a telekkönyvben is átírták. Ma az összes a 72. sz. betétben van. Ma csak én írom át a sorkönyvben. A könyvet betűrend szerint vezetem. PL: R. 12 megvett egy bizonyos részt B. 25-től. írást nem csinálnak, csak feljön a két fél, hogy eladta az egyik a másiknak és hogy írjam át. 293. 201. Göbös Mihály 72 éves, 3 hold A disznóért darabonként 6 Ft jár a társulatnak, 1 Ft 50 fill, a kútbér, a kanásznak 13 Ft A malacért 3 Ft jár a társulatnak. Kanpénzt természetben fizetnek. A kecske után 6 Ft a társulaté, de az használja ki legjobban a legelőt. A legeltetési társulat területe: 25 hold szántó, 298 hold legelő. A szántóföldet kiadják bérbe, abból az adót fizeti a társulat és az apaállatok takarmánya is abból kell, hogy kijöjjön. 293. 202. Göbös Mihály 72 éves, 3 hold Azt a díjat, amit a marha legeltetéséért fizetnek fűbérnek mondjuk. A legelő három tagban van. A falu körül van a Hbalegelő, de idejárnak a birkák és a disznók is. A községtől 1 kilométerre van a Sziliszéki (felső) legelő, 3 km-re a Tápaiszéki legelő. A tápai legeltetési társulat 1946/47. évi „kivetési és lerovási könyve" szerint ebben az évben egy marha után 18 Ft, 1 Ft 50 fill, kútpénz és 10 Ft bikapénz járt. A tehénpásztornak ezen kívül 14 Ft járt, tehát aki kihajtatott egy marhát a legelőre 43 Ft 50 fillért fizetett összesen. A borjú után 12 Ft, kútbér 1 Ft 50 fill., a borjúpásztornak 17 Ft járt, mert kevesebb volt a borjú és az elosztás így esett, összesen tehát 30 Ft 50 fill. A borjak május 1-től szeptember derekáig voltak a legelőn. 293. 203. Révész Tepasz János 59 éves, 5 hold 1924-ben alakult legelő társulattá a közbirtokosság, azelőtt csak a közbirtokosság nevet viselte. A gazdák „nyomással bíró gazdaság"-nak hívják. 1924. évig a megyének kevés beleszólása volt a dolgokba, azóta Szenteshez tartoznak. Az elnököt, jegyzőt, pénztárost és 12 választmányi tagot a társulati tagok, részvényesek választották. 988 188