A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographicae 2. (Szeged, 1998)

Szűcs Judit: Csongrád társadalma a tárgyakban: Harmai Rozália csongrádi földművesné leltára (Forrásközlés és forráselemzés)

birtoka holdban átszámítva mekkora lehetett? A táblázatbeli adatok alapján mechanikusan - a föld minőségétől függetlenül - a telket 43,5 holdban lehet átszámítani. (A telek holdba történő átszámítását, mai, közelmúltbeli fogalmaink szerinti értelmezését továbbra is nyitott kérdésként kezelem. A helyi levéltárban a korra vonatkozó telekjegyzőkönyvet, adójegyzéket nem találtam. Ezen források nyújthatnának segítséget a telek holdba történő átszámításához.) De más birtokok adataival összevetve becsült értéke alapján is a Bartók-Hármai család 6/8 telkét épületekkel jelentős vagyonnak tarthatjuk. A közép-tiszai tájon használt 20. század eleji fogalmak szerint középparaszti birtoknak számít(ott). Az Alföld közép-tiszai részén, ahol 2 városban és 2 faluban gyűjtöttem, az 1890től született földművesek mindkettőt, a kis- és nagyholdat is ismerték, használták mértékegységként és egymásba könnyedén átszámolták. (A további, részletesebb, több leltár azonos tételének felhasználásával készülő elemzés, értékelés a számítógépes feldolgozás eredményeként készül majd el.) Nézzük meg az ingatlan vagyon 2. tételét! A Bartók családban a 19. században apáról fiúra öröklődött Zsinór utcai ház a település központjában volt, s van ma is. (Lásd a leltár 2. oldalát!) Ez volt az első mérnök által kimért utca a terjeszkedés, új utca alakítása során. Csépainé Atkári Anna (sz. 1924.) szerint a Zsinór utcában az ő gyermekkorában is laktak Bartókok. Sajnos, a házszámot nem írták be a leltárba! így a háznak a családban 20. században történő tovább öröklődését szóbeli adattal jelenleg nem tudom igazolni. Nézzük meg 3 földtulajdonos, 2 földművesnő és egy gazdálkodó teljes ingatlan vagyonának és házának értékét! iktatószám név ingatlan vagyon ház(ak) értéke 126/1855. Hármai Rozália 9 520f 2 000f 285/1855. Futó Kovács Mátyás 48 430f50kr 16 970 f

8 363/1855. Góg Anna 20 864 f 1 890 f A három leltárban a ház a teljes ingatlan értékének megközelítőleg harmadát, ötödét, illetve tizedét teszi ki. Az ingatlan vagyonon belül a föld és a ház értékének aránya a foglalkozásokhoz kötött társadalmi rétegek közötti különbségek fontos mutatója lehet. (Például ennek kimutatását teszi lehetővé a számítógépes feldolgozás.) Más oldalról a két adatból, az adatok kapcsolatának változásából családokra, ezekből egy-egy társadalmi rétegre vonatkozó szabályszerűséget több, legalább három egymást követő generáció életében lehetne levonni. A recens gyűjtés 20. századi tapasztalatai azt mutatják, hogy az adatok az ingatlan vagyon és a ház - az ingatlan vagyon legfontosabb, legjelentősebb városi szimbóluma - értéke, értékének viszonya egy generációhoz kötötten esetleges lehet. Kisebb vagyonú gazdának nagyobb háza és nagyobb értékű ingatlanú gazdának kisebb háza lehetett. A földműves, gazdálkodó leltárakban az ingatlanhoz tanyás földön és (városi) házon kívül veteményes föld és szőlő is tartozhatott. Bartók Márton özvegye, Hármai 8 Ez 3 különböző értékű ház becsára. 9