A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographicae 1. (Szeged, 1995)

Tóth Ferenc: Állattartó és földművelő tanyák Makón

Állattartó és földművelő tanyák Makón 1778-ban TÓTH FERENC (Makó, József Attila Múzeum) A

török hódoltság idején Makó térségét háromszor perzselte Jel a török: 1552-ben, 1596-ban és 1686-ban. A környező települések szpáhi birtokok lettek, azért az onnan elmenekült lakosság nem régi otthonát építette újjá a török hordák elvonulása után, hanem Makóra költöztek mint legnépesebb helyre, itt nemcsak nagyobb biztonságban érezték magukat, de kincstári, khász birtok lévén, mérsékeltebb adózásnak voltak kitéve. Az egykori virágzó falvak pusztákká váltak. A török hódoltság hatása A hódoltság idején a gazdálkodás szerkezete és a határhasználat rendje is átalakult. A mezőgazdaság súlypontja a szántómüvelésről áthelyeződött az állattenyésztésre. Makóra is az extenzív marhatartás voltjellemző, amely országosan is kiemelkedő volt. Fennmaradt ugyanis 1563. július 22-től 1564. március 9-ig terjedő időről a hódoltság központi vámhelyéről, a váci török harmincadtól az elszámolási jegyzőkönyv. A jelzett harmincadon, ebből 3175 szarvasmarha esett makói tőzsérekre, őkjorgalmazták a legnagyobb állományt. Makó térségében elpusztult falvak: keleten Szentlőrinc; nyugaton Tömpös, Szentmiklós, Lele; északon Dal, Rákos, Igás, Csókás, Kopáncs. A falvak Makóra menekült lakosai pusztává vált egykori határukat magukénak tekintették, de oda már nem kívántak újra letelepülni. „A Makó körüli sok apró falunak - állapítja meg Bohdaneczky Edvin - sokszor egy-két főre leolvadt lakossága népesebb helyeket keres fel, beköltözik egy-egy centrumba. Ezek pusztulása után a visszatelepülő lakosság azzal a tudattal építi fel a városban házait, hogy a körülötte lévő többi falu nem épül fel többé. A lakatlan pusztákról azonban nem mond le, hanem állattenyésztésre rendezkedik rajta be, ami annyit hoz neki, hogy a puszták használatáért járó összeget is kifizetheti a töröknek, a kötelező adón felül. így alakul ki a török hatásaként Makó környékének új képe. "

2 1 Káldi-Nagy Gyula 1968. 32-34. 2 Bohdaneczky Edvin 1990. 39. 7