A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographicae 1. (Szeged, 1995)

Tóth Ferenc: Állattartó és földművelő tanyák Makón

További korlátozás - község alapítási terv A helyi hatóság a továbbiakban nem a tanyák építését, hanem az állandó kinti lakást tiltotta. „Már ennek előtte is tilalmaztatott, hogy valaki a városból egész házi családjával a szállásra kiköltözködjön és ottan lakjon, mivel az olyan ember mind a szolgálatok teljesítését, mind a közönséges tartozásoknak megfizetését és egyéb polgári és keresztényi kötelezettségeknek végbevitelét elmellőzi és elmulasztja."

37 Másik ok, amiért tiltják a kiköltözést, mert a tanyák búvóhelyül szolgálhatnak nemkívánatos személyek részére. „Tapasztaltatván, hogy némely lakosoknak tanyájukra idegen kertészeket befogadnak, akik menedékhelyet építenek a gonosztevőknek, de azon kívül a közönséges teher viseléstül is elhúzzák magukat; úgyszinte azok a lakosok is, kiknek vagyon ugyan földjek, de a városon házok nintsen, vagy ha vagyon is, tsak hogy a közönséges terhek viseléstül magukat elvonhassák és más lakosoknak terheit öregbíthessék, vonójószágaikat eladják, melyeknek meggátlására és orvoslása iránt a Tekintetes Nemes Vármegye megkérettetni végeztetett."

38 Ugyanezen év március 13-án ismét a megyéhez fordulnak a csavargók és tolvajok ellen: „Vannak városunkban olly vakmerő és gonosz tselekedetekre igen hajlandó emberek is, kik insurgensekké lettek, nékiek adattatott szabadságban bizakodván, minden gonoszságot bátran elkövetnek, veszekednek, úton állókká lesznek és parázna életet élnek, különösen ugyan Natsa András insurgens, aki már tolvqjságrul esméretes, most Török Antallal, aki ugyan nem volt ugyan insurgens, de gonosz erkölcsű ember, a tanyák között fegyveresen járnak, kiknek a pusztai katonák által leendő elfog attatásukért esedezénk. " A helytartótanács 1779-ben kizárólag a közbiztonság helyreállítása céljából lépett fel a tanyák megszüntetése, illetve falvakká való átalakítása végett. Mivel Makón individualiter birtokolják a jobbágyok a szállásokat a tanyák lebontása, illetve újak építése nagy költséggel járna, ezért a megye felmentést kért a rendelet végrehajtása alól.

40 Az 1853. évi osztrák rendelkezés szintén falvakba kívánta összevonni a tanyákat. A megkérdezett megyefőnökök sem voltak egységesek az utasítás megítélése tekintetében. Csanád megyében Nábráczky megyefőnök a tanyarendszer megszüntetése mellett foglalt állást. „A megyefőnök - írja Szabó István - a tanyák közigazgatási hátrányai szempontjából Makóra hivatkozik: itt 936 tanya van, némelyik 4 mérföldre esik a várostól s ha Makón előfogatra van szükség, a gazda lovai a tanyán vannak s a lovashadnagynak több mérföldre kell utána menni. A MLTü.jkv. 1796. 1. MLTü.jkv. 1809.3. MLTü.jkv. 1809. 13. Szabó István 1960. 156-157. 18