A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographicae 1. (Szeged, 1995)

Tóth Ferenc: Állattartó és földművelő tanyák Makón

lakosok azért nem tartanak istállót a helységben, hogy ne kelljen katonát elszállásolniuk; ha adót akarnak behajtani, háza zárva van, 'legfeljebb egy öreg ember található hon'; a közmunka kiállításánál megint lovas embernek kell a határt bejárni; 'az üdvös rendeletek' a 12 mérföldre is kitevő tanyákon kivihetetlenek. 'A legnagyobb fallacia az, ki azt hiszi, hogy ennyi özön tanyák fölött kellő felügyeletet lehet gyakorolni, a legkönnyebben lappanghat ott a betyár, szökött katona, gyanús egyén stb. s ha ügyes, éveken át kijátszhatja, főleg nyárban, a hatóságok és rendőrség figyelmét'. Maguk a tanyai lakosok 'örökös félelmek közt élik le napjaikat'. Gyermekeik a legvadabb állapotban nőnek fel. "

41 A megyefőnök Makó határában három falut kívánt létrehozni: Rákos, Igás és Csókás területén. Javaslatához térképet is mellékelt. Az ügyben hosszú huzavona keletkezett, majd miután az egyesített Csanád-Békés megye élére Nábráczky került, tovább nem folyt be az ügybe. Végül kiSS S SS 42 mondtak, hogy a tanyák tervezett összevonása nem vihető keresztül. Minden tilalom ellenére a tanyavilág tovább fejlődött, a 19. század második felében megszilárdult a közbiztonság és megindult a tanyai iskolák kiépülése. 41 Szabó István 1960. 184. 42 Szabó István 1960. 186-190. 19