Lőrinczy Gábor szerk.: Pusztaszertől Algyőig. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Monumenta Archeologica 2. (Szeged, 2010)

SZ. WILHELM Gábor: Késő avar kori településrészlet és temetkezés Kiskundorozsma határában

Késő avar kori településrészlet és temetkezés kiskundorozsma határában 213 let első harmadában került elő az ásatás legnagyobb objektuma (10. obj.), melyet a humuszolás során, a nyesési felszín felett 30 cm-re sikerült már a szántásban észlelni a nagy mennyiségű leletanyag sűrűsödése alapján. Az eredetileg valószínűleg félig földbemélyített épület, majd később anyagnyerőhelyként hasznosított objektum felső rétegéből jelentős számú avar leletanyag került ki. A feltárt objektumok típusai Árkok: Összesen 14 kisebb-nagyobb árokszakasz került elő a lelőhelyen. Jellegzetesen rézsűs oldalúak, mélységük változatos. Többségük valószínűleg a korszakhoz tartozó, a nagyobb felületű ásatásokon megfigyelt, szögletes kerítőárkokhoz tartozhatott (VADAY 1999, 238). Gödrök: A 12 feltárt gödör többsége sekély, hengeres alakú objektum volt. Ezen kívül 3 objektum jellegzetes méhkas alakú formát mutatott. Ez utóbbiak valószínűleg gabonatároló veremként funkcionálhattak. Az egyik alján ledöngölt réteget találtunk. Epületek: Két félig földbemélyített épület esett a feltárás területére (3., 11. obj.). A tetőszerkezetre utaló nyom csak az egyikben volt észlelhető: az épület hossztengelyében két cölöphely került elő, melyek valószínűleg a szelemengerendát tartották. A mérete alapján valószínűleg a korszakban általános, a hossztengelyben három cölöplyukas háztípushoz tartozhatott. Hasonló szerkezetű épület került elő többek között a Szentest elkerülő út megelőző feltárásán (MADARAS 2000, 240, 5. kép 1) és Kompolton ÍS (VADAY 1999, 235). Ali. objektumban, az épület egyik sarkában egy leásott fazék alsó fele került elő. Valószínűleg az egész fazekat helyezhették el ilyen módon, mivel a mellette lévő cölöplyuk betöltéséből a fazék két másik töredéke került elő, melyek talán az épület összeomlásakor kerülhetett oda. Műhely. Egy előtérgödrös sütőkemence került elő, amely félig agyagba volt vájva, de boltozata épített volt. Valószínűleg hosszú ideig használhatták, erre utalhat a kétszer megújított sütőfelülete. A kemencéhez tartozó előtérgödör szabályos, közel téglalap alaprajzú volt. A tetőszerkezetre az aljában talált cölöphelyek utalnak. Az újabb kutatás szerint az avar telepeken nem voltak jellemzőek a sütésre, főzésre használt külső kemencék (TAKÁCS-VADAY 2004, 9). Ezen a lelőhelyen — a 2004-es feltáráson előkerült 5 külső kemencével együtt (MÉSZÁROS-PALUCH-SZALONTAI 2006, 100) — számuk jelentősnek mondható. Cölöphelyek\ A településrészleten több, kisebb csoportba rendeződve, összesen 15 cölöphely került elő. Mind kis kerek alakú, hengeres forma. Szabályosabb rendszert nem rajzoltak ki. AZ ELŐKERÜLT LELETANYAG ÉRTÉKELÉSE A feltárt objektumokból a településeken megszokott képnek megfelelően, főként kerámiatöredékek kerültek elő, de mellettük néhány csont- és kőeszköz is jelentkezett. Emellett az objektumok betöltésében viszonylag nagyobb számban volt étkezési hulladékként azonosítható állatcsont. Korongolt kerámia A lelőhelyen viszonylag kevés, mindössze 10 db korongolt kerámiatöredék került elő, melyeket töredékességük miatt igen bizonytalanul lehet csak pontosabb típushoz kötni. Néhány szürke, kisebb töredék mellett téglavörös színű, apró kavicsos soványítású darabok került elő. Az ilyen típusú szemcsés, apró kavicsos korongolt kerámiák a 8. századtól találhatóak meg az avar települések anyagában (LISKA 1999, 70). Egy-két töredéken a kézi korongolt kerámiákhoz hasonló, karcolt hullámvonalköteg díszítés található, ami általánosan elterjedt díszítési mód. A kevés peremtöredék jellemzően fedőhornyos (9. kép 5). A kardoskúti avar telepen a korongolt kerámiák 3. típusához tartoztak ilyen peremek, a telep publikálója a legfiatalabb fázisra keltezte őket (RÓZSA 2002, 125, 130). Hasonló darabok ismertek az őrménykúti telepről is, ahol a település 3., 9-10. századra keltezett fázisához köti a típusokat a szerző (HEROLD 2004, 76, Taf. 29. 3). Ezeken kívül csak egyetlen finom kidolgozású, szürke színű, hullámvonalköteggel díszített edénytöredék található a leletanyagban (2. kép 6). Néhány gödörből, valószínűleg másodlagosan, szarmata edénytöredékek származnak (9. kép 6-7). Ezek valószínűleg a közeli késő szarmata-hun kori település (MÉSZÁROS-PALUCH-SZALONTAI 2006, 100) anyagából keveredhettek az avar objektumokban. Kézi korongolt kerámia Egy kézi vagy lassú korongon készült töredék került elő (5. kép 7-8), amely egy fazék vállrészéből származik. Soványító anyagnak kőzúzalékot és apró kavicsot használtak. Jellegzetes, hogy az edényt több sorban karcolt vonalköteggel, illetve hullámvonalkö-