Balogh Csilla – P. Fischl Klára: Felgyő, Ürmös-tanya. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Monumenta Archeologica 1. (Szeged, 2010)
BALOGH Csilla: A Felgyő, Ürmös-tanyai avar kori temető
252 BALOGH Csilla (CILINSKÁ 1966. Tab. 59), Prag-Sárka, Bezirk Prag 6 (PROFANTOVÁ 1992, Taf. 6, 2), Prsa 1 10. sír (TOCIK 1963, Tab. 12)) és Horvátország (Smrdelji (MILOSEVIC 2000, Abb. 4. 235b)) területéről származik. A többi darab lelőhelye a Duna- Tisza közének középső harmadában van (Felgyő, Ürmös-tanya 68. sír; Kecel-Határdülő 84. (SÓS 1958, 15. tábla); Szeged-Fehértó A. (Fleissig gyűjtemény) 3a sír (MADARAS 1995, Taf. 39)). Mind közül a felgyői garnitúrában levélindás minden veret, a többinél gyakrabban csak a szíjvégek tartoznak ehhez a típushoz. Ilyen típusú övforgó csak Felgyőn és jobb minőségű variációban Keszthelyen fordul elő. Ezeken a vereteken a leveles inda stilizáltán jelenik meg, ugyanez a motívum jobb minőségben a keszthelyi (LIPP 1885, 97. tábla; HAMPEL 1905. Taf. 151; KISS 2009, Abb. 33. c) és a Budapest, Leányka utca és Tompa utca területéről származó leletek között (NAGY 1998. Taf. 130) fordul elő. A 15. női sírban is másodlagos helyzetben, a nyaklánc gyöngyei közé volt felfűzve egy öntött bronz csatkarika és három öntött veret: egy sugaras kerek veret, egy indás díszítésű, széles pajzs alakú csüngős övveret felső része és egy indás tokos kisszíjvég. 8.6. Az övhöz kapcsolódó egyéb tárgyak Kés. A feltárt sírok közül 67 temetkezésben (31%) találtak kést: 43 férfi, 21 nő és 3 fiatal felnőtt mellett. Két férfisírban (114. és 194. sír) kettő is volt, egy átlagos méretű és egy rövidebb (6-8 cm). Gyermeksírban nem fordult elő. A férfiak mellett talált kések kicsit nagyobbak voltak, mint a nők mellől előkerültek. A kés helye gyakrabban (42 sír) volt a jobb oldalon, de 23 sírban a baloldalon találták. Két sírból nincs adatunk a kés helyéről. A legtöbb esetben a kés fatokban volt, melyek maradványa a késpengére korrodálódott. Néhány sírban közvetlenül a kés közelében vaskarika volt, ami valószínűleg a késtok felfüggesztésére szolgált. Valószínűleg ugyanez lehetett a funkciója a 62. sírban talált öntött bronz, háromküllős korongnak, s valószínűleg erről függött a tarsoly is (GARAM 1980). Azokban az esetekben, amikor semmi nyoma nem volt késfüggesztőnek, akkor egyszerűen az övre hurkolhatták fel a kést. A 21. és 63. síroknál a rajzi dokumentáció alapján a késtok a propeller alakú övforgókra lehetett hurkolva, a 68. sírnál erről vas késfüggesztő karika lógott. Tarsolyzárók. A tarsolyt rendszerint az övre rögzítették. A felgyői temető 8 sírjában (83., 108., 121., 157., 184., 215., 225. és 227. sír) került elő csont tarsolyzáró, amely egyértelmű bizonyítéka a tarsolyviselésnek. Csak férfisírokról van szó. A 108. sírban két tarsolyzáró is volt elhelyezve, de láthatóan az egyik a tarsolyban volt (104. kép 4). Ugyanakkor további olyan sírok is vannak, melyekben egymás közelében olyan tárgyak kerültek elő, amelyek valószínűleg a tarsolyban kaphattak helyet. Ezek többsége is férfisír (62., 136., 180. és 203. sír) és ide sorolható a 126. gyermeksír is. A 62. sírban a tarsoly feltehetően az öntött bronz, háromküllős korongra volt felfüggesztve. Valószínű, hogy a 40. sírban is tarsolyban volt a sírból származó üvegtöredék, kova és a sérült bronzfibula. A leletek a jobb vállnál kerültek elő egy kupacban. Itt volt a kisebb kerek szemekből álló, összerozsdásodott vaslánc is, melyen talán a tarsoly csüngött. Ugyanakkor más esetben nagyobb annak a valószínűsége, hogy a sírban talált kisebb eszközök nem a tarsolyban voltak: a 42. női sírból egy fenőkő került elő, mely a koponya alatt volt, a 198. ugyancsak női sírban a jobb felkar mellől származik egy kova. A temető anyagában lévő 9 csont tarsolyzáró három típusba sorolható (7. kép). A 83., 108. és 21. sírokban téglalap alakú, előoldalán karcolt díszítésű, hátoldalán három lyukkal áttört tarsolyzárók voltak (7. kép la-c). A csonttárgy funkcióját László Gyula határozta meg (LÁSZLÓ 1942). A 184. és a 227. sírokból lapos, téglalap alakú, két végén egy-egy lyukkal áttört típus volt (7. kép 2a-b). A 184. sírból származó darab egyik hosszoldala fürészes, ami egyedivé teszi a jelenleg ismert csont tarsolyzárók között. 9 4 A lapos, két végén, de néha középen is lyukas csonttárgyak funkciójának meghatározása a Kecskemét-Sallai utcai férfisírban a jobb medencelapát szélén előkerült, korongos végű bronzpánt tarsolyzáróként való rekonstrukciójával (H. TÓTH 1981, 144 147) került nyugvópontra. Korábban szíjhasítónak (LÁSZLÓ 1940, 95-98), íjtegez zárótagjának határozták meg (ERDÉLYI 1958, 67). A 108. sírban lapos téglalap alakú, de három lyukkal áttört példány volt (7. kép 2c). Ez mintegy átmeneti típus a két lyukas lapos csontlemezek és a három lyukkal áttört, hasáb alakúak között, amilyen a 157., 215. és a 225. sírokban volt. Az utóbbi sírban lévő tarsoly köles gyöngyökkel volt kivarrva. A tarsolyok gyakrabban voltak a baloldalon, de a jobb oldalon sem ritkák. Mint fentebb már utaltam rá, a 40. sírban a tarsolyt a jobb váll mellé helyezték. A tarsolyban általában kova (1-6 db), több esetben üvegtöredékek, vasár, érem, stb. kapott helyet. Valószínű, hogy a másodlagosan csiholóként hasz94 B. Tobias: Awarenzeitliche Tascheninhalte und Gürtelgehänge im Karpatenbecken. Diplomarbeit zur Erlangung des Magistergrades der Philosophie aus der Studienrichtung Ur- und Frühgeschichte eingereicht an der Geistes- und Kulturwissenschaftlichen Fakultät der Universität Wien 2005.
