Balogh Csilla – P. Fischl Klára: Felgyő, Ürmös-tanya. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Monumenta Archeologica 1. (Szeged, 2010)

BALOGH Csilla: A Felgyő, Ürmös-tanyai avar kori temető

A Felgyő, Ünnös-tanyai avar kori temető 253 7. kép: Afelgyői temetőben előforduló csont tarsolyzárótípusok. M: 1:2 Fig. 7: Bone pouch fasteners in the Felgyő cemetery. Scale: 1:2 nált páncéllemezek is egyes esetekben a tarsolyba kerülhettek (62., 126. és 184. sír). Csontszopókák. Két sírban (108. és 119. sír) kétkét csontból faragott szopóka került elő és ezeken kívül a temető területéről egy szórvány darab is van. Azért tárgyalom e helyen, mert a 108. sírban lévő darabok in situ megfigyelt helyzete alapján bizonyosan az övről csüngtek le (104. kép 4). Általában bőrtömlő szájrészeként értelmezik. Astragalusok. A 207. gyermeksírban a bal combtőnél, és a 208. férfisírban a szeméremcsontnál kétkét juh astragalus volt. Az bizonyos, hogy ezek a csontok nem szolgálhattak ételmellékletként. Két lehetőség is számításba jöhet értelmezésüknél: vagy csont attribútumok voltak, melyek sírba helyezésével az állatot jelképezték, vagy pedig a csigacsont játék darabjairól van szó. A 207. gyermeksírból származó egyik darabon sötétbarna festés nyoma látszik, és előkerülésük helye sem a csontattribútumok esetében megszokott, ezért valószínűbbnek tartom, hogy játék szerepüek voltak.Hasonló szerepben avar környezetben a Kölked-Feketekapu B. 662. sírban fordul elö (KISS 2001, Taf. 101). 8.7. Amulettek A temető néhány női (58., 92., 95., 96. és 119. sír) és férfi (108. és 121. sír) sírjában olyan leletek is előkerültek, amelyeknek valószínűleg mágikus, óvó-védő szerepet tulajdonítottak. A nyak, a mellkas környékén vagy a kézfejek, a medencecsontok mellett, talán a tarsolyban voltak. A felgyői temető leletei közül fémből készült tárgyak és bizonyos állatcsontok tarthatók amulettnek. Két női sírban (58. és 96. sír) bronz bulla került elő a mellkasról. Különböző típust képviselnek: az 56. sírban kerek, a 96. sírban cilindrikus típus volt. Mindkét esetben gyöngyök közé fűzve viselték ezeket. A kerek lemezbullák római előzményekre vezethetők vissza, az avar kori leletanyagban későantik hagyományt képviselnek. A cilindrikus bullák a Tótipuszta-Igar-kör egyik vezérleletének tekinthetők, antik-kora bizánci eredetűek (PÁSZTOR 1986, 128-136; VIDA 2002, 183). A 96. sírban egy szűrőkanál alakú csüngő került elő. Az avar kori amulettek rendszerezésében Vida Tivadar az amulettek közé sorolta a kisméretű esz95 A csigacsontjátékokról TATÁR 1973; FARKAS 19X7; BARTHA 1998. 78-84.