Balogh Csilla – P. Fischl Klára: Felgyő, Ürmös-tanya. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Monumenta Archeologica 1. (Szeged, 2010)

P. FISCHL Klára - GUBA Szilvia: A felgyői bronzkori temető és település

A felgyői bronzkori temető és település 101 Sírszám Tájolás Fektetés Arc Melléklet Sírrajz Megjegyzés 14 2 edény (?) Gödörbe gyömöszölt hulla, az edények és a váz összetartozása nem dönthető el 28 ÉNy-DK bal K 22. kép 1. 33 bal 3 edény Sírfolt alapján E-D vagy D-E tájolású lehetett (?) 34 ÉNy-DK jobb É 35 Az út túlsó oldalán volt, veseköves sír. 44 Ny-K jobb D 22. kép 2. A napló bronzkorinak határozza meg. 45 D-É jobb K 22. kép 3. 60 D-É jobb K 2 edény (?) 22. kép 4. Nincsenek meg az edények. 142 K-Ny hason csupor és töredékek 41. kép 1. Teljesen szögletes sírgödör. 144 K-Ny bal D töredékek 41. kép 4. Valószínű, hogy inkább gödör volt. 145 Ny-K jobb D töredékek 42. kép 1. Gödörforma, szabályos temetkezéssel. 210 ÉK-DNY bal K szürke edénytöredék 42. kép 3. Gyermeksír. 211 42. kép 4. 237 „halomsíros'

1 bögre Gödörtemetkezés, melyet a későbbi árok szétdúlt. /. táblázat: A zsugorított sírok adatai Table 1: Overview of the crouched inhumation burials tot László Gyula nem erősítette meg. Bizonytalan továbbá a 45. és a 60. sír besorolása is. Az utóbbi edényei nincsenek meg, sírfoltja jól beleillik az avar sírsorba. A 210. és 21 1. sírokból egy ismeretlen cseréptöredéken kívül nem került elő leletanyag, így besorolásuk szintén bizonytalan. A 237. sírból a napló szerint bronzkori, halomsíros bögre került elő, mely azonban ma már nem található meg. A 14., 28., 33., 34. és 60. sírok foltjának tájolása megegyezik, s ilyen tájolású a 45. sír is, de sokkal kerekebb a foltja. Ezzel szemben a 44. sír — a napló szerint biztosan bronzkori — tájolása teljesen eltérő. A 142., 144. és 145. sírok inkább gödörtemetkezésekként értékelhetők. Az említett sírok 14-től 145-ig egy sávban találhatók az avar temető területén belül (BALOGH P. FISCHL 2010.44. kép). Mivel a Vatya-kultúra temetőiből ismert csontvázas zsugorított temetkezések sem tájolásukban, sem temetkezési rítusukban nem mutatnak egységes képet, nem kizárható hogy a bronzkori urnatemetkezések területén előkerült csontvázas zsugorított sírok mind a bronzkorba tartoznak. Külön területi csoportot alkotnak a 210., 211. és 237. sírok, melyek a bronzkori temetőtől távolabb találhatók. A zsugorított csontvázas sírok egy részének korszakba sorolását nehezíti az a tény, hogy a 195. zsugorított csontvázas sír antropológiai elemzése során kiderült, mongoloid típusú egyént temettek a sírba, így ezt a zsugorított csontvázas sírt az avar sírok között tárgyaljuk. Mivel a többi zsugorított csontvázas sír antropológiai anyaga nem ismert, ezek korszakba sorolását ilyen adatok nem támasztják alá. A Felgyőn és Csongrád környékén eddig előkerült, a Vatya-kultúrához sorolható temetők kivétel nélkül a kultúra életének második felére (Vatya 3-Koszider) datálhatok. A temetők birituálisak, a csontvázas sírok mellett urnás és szórthamvas rítusú temetkezéseket is tartalmaznak, a csontvázas sírok aránya elenyésző a hamvasztásos rítusú sírokéhoz képest. A jelenség okainak magyarázatára több lehetőséget felvetettek (G. SZÉNÁSZKY 1977; v. SZABÓ 1997; P. FISCHL 1999). A Dunaújvárosban feltárt csontvázas vatyai sírokon kívül a vegyes rítus eddig csak a Dunától keletre