Balogh Csilla – P. Fischl Klára: Felgyő, Ürmös-tanya. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Monumenta Archeologica 1. (Szeged, 2010)
P. FISCHL Klára - GUBA Szilvia: A felgyői bronzkori temető és település
102 P. FISCHL Klára - GUBA Szilvia volt ismert és a kutatók többsége a Vatya-kultúra kései időszakának keleti expanziójával hozta összefüggésbe. Újabban azonban a Dunától nyugatra is sikerült birituális temetőt feltárni: Páty, Alsó-hegy alja lelőhelyen olyan temetőrészlet került elő, melyben a Koszider korú sírok között — elenyésző számban ugyan — találkozunk néhány csontvázas rítusúval is (REPISZKY 2005, 265). Mindez arra enged következtetni, hogy a jövőben nemcsak a Dunától keletre, hanem a Dunántúlon is számolhatunk további birituális temető előkerülésével. P. Fischl Klára korábbi véleményét megerősíti a felgyői temető objektumainak és leletanyagának kronológiai-kulturális besorolása (P. FISCHL 1999). A Koszider időszakot közvetlen megelőző és a Koszider korszakra keltezhető, vegyes rítusú temetőkben nem minden esetben kell és szabad újonnan megjelenő „etnikumok", egy-egy meghatározó kerámiastílust képviselő közösségek jelenlétével számolni. Felgyőn a temető sírjait térképre vetítve, a különböző rítus szerinti sírok nem alkotnak elkülönülő csoportokat. Hasonlóan nem különülnek el a mészbetétes stílusú kerámiát vagy a Maros-kultúrára jellemző edényeket tartalmazó sírok sem. A temető ugyanazt a képet mutatja, amelyet a Vatya-kultúra hasonló, vegyes rítusú temetőiben is megfigyelhetünk: a hamvasztásos és csontvázas rítusú sírok vegyesen, a sírokban megjelenő, más kultúrákra jellemző emlékanyag rítushoz nem köthetöen jelenik meg. A birituális rítus illeszkedik a környéken feltárt, a középső bronzkor végéhez köthető temetők sorába (Csanytelek-Palé, CsongrádVidre-sziget), hasonlóan a Vatya-kultúra kései szakaszában, az egész elterjedési területen megfigyelt jelenséghez (Páty, Kelebia, Dunaújváros). A BRONZKORI TELEPÜLÉSRÉSZLETEK JELENSÉGEINEK ÉS LELETEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA Kora bronzkor A Felgyőn feltárt és a kora bronzkor időszakához köthető leletek — bár csekély számmal — gyarapítják Csongrád térségének kora bronzkori leletanyagát. Az utóbbi időben részben régebbi leletanyagok közlésével (pl. Tiszalúc-Sarkad (SZATHMÁRI 1999)), részben a nagyobb felületen zajló ásatásokon előkerült, a Makó-kultúra leletei közé sorolható leletegyüttesek bemutatásával (KOÓS 1998; KOÓS 1999) a kora bronzkor ezen időszakából tágabb — de még mindig nem teljesen kielégítő — képet kaphatunk az adott időszak történetéről. Sajnos a néhány, a Makó-kultúra időszakából származó kerámia töredék Felgyőn nem köthető objektumhoz, így az esetleges település jelenségeinek bemutatása nem lehetséges. A leletanyag csekély száma minden esetre egy kevésbé intenzív településre utal. Ugyanakkor a környéken számos, a kultúra emlékanyagába sorolható jelenség és lelet került elő (Csongrád-Vidre-sziget, Csongrád-Saroktanya, Csongrád-Sertéstelep), melyeket a kutatás az „intenzívebb" lelőhelyek közé sorol (TÓTH 2004, 79). Újabban Tóth Katalin a Csongrád-Sertéstelepen feltárt 9 Makó-kultúrába tartozó gödör leletanyagának kapcsán foglalta össze a környék kora bronzkori történetét. Megállapítása szerint Csongrád körzetében a kiemelt számú, intenzívebb leletanyagú lelőhelyek a tiszai átkelő (Böldi-rév) közelségével magyarázhatók (TÓTH 2001, 132). A nagyrévi kultúra emlékanyagához szintén csak töredékek sorolhatók, melyek így a kultúra önálló települését Felgyőn nem bizonyítják. A Dél-AlfÖldről főleg szórvány leletanyag került elő (BÓNA 1963), az egyetlen hitelesen feltárt nagyrévi telepet Baksról ismerjük (P. FISCHL-KISS-KULCSÁR 1999, 99). A nagyrévi leletek kulturális (és ezzel együtt kronológiai) besorolását a szórványosság mellett, több kultúra és csoport hasonló kerámiaformáinak jelenléte és e csoportok egymáshoz viszonyított időbeni és területi kapcsolatainak tisztázatlansága is megnehezíti. 19 4 Középső bronzkor Az Ürmös-tanyánál lévő ásatási felülettől északra levő homokdombon egy, a középső bronzkori Vatya-kultúrába sorolható nyílt teleppel kell számolnunk. Az Ürmös-tanya mellett levő temető területén további néhány gödör került feltárásra, amelyek feltehetően szintén a bronzkorba sorolhatók. 1 9- Több objektum anyaga ma már nem lelhető fel a csongrádi múzeumban, ezért kronológiai besorolásuk kérdéses. Az egyidőben használt telep és temető legjobb analógiáját Csongrád-Vidre-szigeten találjuk meg (G. SZÉNÁSZKY 1977). A település kerámiaanyaga a Vatya-kultúra kései szakaszába datálható, ezt a kronológiai besorolást a telepen előkerült és importként számon tartott leletek is megerősítik. Ide sorolhatjuk a füzesabonyi kultúra emlékanyagába tartozó díszített poharat (52. kép 1). A csanyteleki és a kelebiai temető esetében a szórthamvas sírok talán tényleges dunántúli betelepülőkre utalhatnak. A felgyői telep és temető leletanyagában megjelenő dunántúli mészbetétes kerámiát viszont importként kell értékelnünk. 194 A kérdés összefoglalását Id. legutóbb V. SZABÓ 1999; P. FISCHL-KISS-KULCSÁR 1999, 100. 195 Ld. a településanyag leírása előtti részt!
