Balogh Csilla – P. Fischl Klára: Felgyő, Ürmös-tanya. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Monumenta Archeologica 1. (Szeged, 2010)
P. FISCHL Klára - GUBA Szilvia: A felgyői bronzkori temető és település
100 P. FISCHL Klára - GUBA Szilvia lálkozunk, illetve csak urnát leltároztak be a 31. és 55. sírokból. Ezek közül a 38. és 42. sír urnája fazék típusú edény volt. Fazekak urna funkcióval megtalálhatók a hagyományos hármas mellékletadású (urna-tálbögre) sírokban (39., 44. és 47. sír) is, illetve csak bögrével a 43. és 56. sírokban, csak tállal kombinálva a 34. sírban. Ez utóbbi két adat esetében azonban nem rendelkezünk sírleírással, csak a beleltározott leletanyagra támaszkodhatunk. A 68 ismert leletanyagú sír között nagy valószínűséggel 10 esetben használtak fazekat urnaként, illetve feltehetően ide számolhatjuk még a csak urnasírként beleltározott fazekat is (43. kép 1). Fazéktöredéket használhattak még az urna szájának lezárásához. Az átlagosnak mondható urna-tál-bögre hármastól való eltérés a következő sírokban volt: unta és bögre a 43., 56. és 64. sírban, bögre helyett kis tál a 46. sírban. További 8 esetben (4.; 13-15.; 25.; 28.; 37. és 59. sírok) az urnában nem volt kis edény, de a száját lefedték tállal. A 34. és 65. síroknál — melyeknek sírösszefüggéseit csak a leltárkönyvből ismerjük — is ezt figyelhettük meg, illetve a 30. sír esetében a sírból előkerült és beleltározott töredékek egy urna és egy fedőként használt fedőtöredék rekonstrukciót sejtetnek. Esetleg ide sorolhatjuk a 20. sír eléggé bizonytalan leletegyüttesét is. Az eddigiek alapján nagyjából azonos számban figyelhettük meg a klasszikusnak számító, hármas mellékletadású sírokat, az urnafunkcióban fazékkal ellátott sírokat és a csak urna-tál, illetve urna-fedőcserépböl álló síregyütteseket. 7 esetben plusz egy edénnyel kiegészül a sírmelléklet. Ennek klasszikus esete, mely inkább a kultúra életének második felére jellemző, hogy az urnában van a kis bögre és a száját duplán fedik le: egy tál vagy fedőcserép kerül homorúan közvetlenül az urnára, egy másik, nagyobb tál pedig szájjal lefelé fedi az egészet. Biztosan ilyet figyelhetünk meg a 16. és a 35. sírban és a leltárkönyv alapján a 63. sírban is. Két tállal fedték az 56/1971 urnát (34-35. kép), de ebből hiányzik a bögre. Három bögrét tettek viszont az 52. sír urnájába. Ez összefüggésben lehet azzal, hogy a sír urnája mészbetétes hatást mutat, mely kultúránál a nagyszámú kerámia mellékletadás általános jellegzetesség. Anyagvizsgálat hiányában nem megállapítható, hogy az urna import, vagy helyi készítésű tárgy. Ismert viszont a tény, hogy dunántúli népelemek a középső bronzkor második felében kisebb csoportokban megjelennek a Vatya-kultúra keleti peremterületén, noha ezt a felgyői leletanyagban nem lehetett kimutatni. A mészbetétes típusú urna és a mellékletek nagyobb száma együtt esetleg egy betelepülő, de már a vatyai szokásoknak megfelelően eltemetett egyént is takarhatnak. Két esetben a kis bögre az edény vállára/fülére került ki a hasból, és a felső, nagyobb borítóedény lefedte azt (22. és 23. sír). E két sír más okból is különleges. A 22. sír az egyik fémmelléklettel ellátott sírunk. A leírás szerint a hasban egy tál — már töredékesen bekerült — darabjai találhatók. Esetleg ez utóbbi egy olyan táltöredék lehetett, ami a szájat fedte homorúan. A 23. sír urnájának formája és díszítése párhuzam nélküli, olyan benyomást kelt, mintha az edény fiatal nagyrévi urnát imitálna. Pontos párhuzama azonban sem a nagyrévi, sem a Vatyakultúrák leletanyagából nem ismert. 19 2 A három fémmelléklettel ellátott sír közül az 1. és a 2. sírból csak a fémtárgyak maradtak ránk, melyek a sírleírás szerint mindkét esetben az urnában voltak. A 2. sír esetében a napló a fedőtálat említi még. Mindkét sír azon a területen került elő, ahol a talaj lepusztulása miatt a legtöbb elpusztult sír került megfigyelésére. A 22. simái az urnában levő tűket dupla fedéssel látták el és a bögre az urnán kívülre került. Ez esetben a kettős urnaborítás, a bögre különleges helyzete és a fémmellékletek kiemelik a sírt a többi közül. A fémek mellett az egyetlen, nem kerámiamelléklet a 19. sírból előkerült fenökő. Sajnos a sírleírás sem a fenőkövet, sem a sírhoz beleltározott bögrét nem említi, csak az urnát, így ez az adat is meglehetősen bizonytalan. A fentebbiekből kiderül, hogy a temető nem került teljesen feltárásra, a rendelkezésre álló információk nagyon hiányosak, így a rítusok eloszlásának vizsgálatára tett kísérletünk nem hozott semmilyen eredményt. A megfigyelhető sajátosságok nagyjából azonos számarányban találhatók meg az értékelhető leletanyagban. A 22. sír kiemelt helyzetén kívül egyéb megállapítást nem tehetünk. A temetőben előkerült 14 csontvázas temetkezésről (1. táblázat, BALOGH-P. FISCHL 2010, 44-45. kép) az alábbi információk állnak rendelkezésre. Bizonytalan, hogy az itt tárgyalt temetkezések a bronzkorba sorolhatók e. Az ismert adatok alapján biztosan bronzkori sírként értékelhetjük a 33., 142., 144. és 145. sírokat mellékleteik miatt, és a 44. sírt a napló meghatározása szerint. Bizonytalan a megítélése a 14. sírnak. A sírból előkerült tárgyak bronzkoriak, de már a napló is megkérdőjelezi a leletek és a temetkezés összetartozását. Hasonlóan bizonytalan a 28., 34. és 35. sírok datálása. Ez utóbbi sírt — Kiss Attila alapján Nemeskéri János bronzkorinak írta le, 19 3 de az ada192 Az edény formai elemzését Id az urnák tipológiai leírásánál. 193 A sírral kapcsolatos levelezés a DVD-ROM-on, az 1961. év ásatási naplójánál olvasható.
