Paluch Tibor: Egy középső neolitikus lelőhely a kultúrák határvidékén. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Monographia Archeologica 2. (Szeged, 2011)
REITER Attila - AZBEJ HAVANCSÁK Izabella - SIPOS Péter - TÓTH Mária - VIKTORIK Orsolya: Maroslele-Panáról származó neolitikus kerámia töredékek petrográfiai, XRF és XRD vizsgálata
KREITER et al. • MAROSLELE-PANAHÁT LELŐHELYRŐL SZÁRMAZÓ NEOLIT KERÁMIÁK VIZSGÁLATA 313 Jelmagyarázat: • Maroslele (kerámia) — Vinca • Maroslele (kerámia) — AVK • Tiszaszőlős (kerámia) — Körös-kultúra (Szilágyi-Szakmány 2007) • Szarvas (kerámia) - Körös-kultúra (Starnini-Szakmány 2005) • Szarvas — agyagos talaj (Starnini-Szakmány 2005) O Füzesabony (kerámia) — AVK (Szilágyi-Szakmány 2007) CaO+MgO 0 10. ábra: Vinca és A VK kerámiák jellemző kémiai összetétele az összehasonlításban figyelembe vehető potenciális nyersanyag és kerámiaminták adataival Table 10: The typical chemical composition of Vinca and ALP pottery compared to the data of potentially relevant raw material and pottery samples (GHERDÁN ET AL. 2010, 90-92; HEIMANN 2010). A kimutatott gehlenit és diopszid (3., 5., 8., 18. minta) megjelenésének alsó hőmérsékleti határát (gehlenit: 750 °C oxidatív-, 850 °C reduktív-, diopszid: 800 °C oxidatív-, 950 °C reduktív környezetben (LETSCHNOLL 1983) nem meghaladó hőmérsékletre utal ezen fázisok kis, kimutatási határuk közeli mennyisége. Az aránylag karbonátszegény nyersanyagból az új fázisok alacsonyabb hőmérsékleten is képződhetnek, de esetünkben a gehlenit és diopszid képződéséhez kevés volt a nyersanyagban lévő CaO és MgO mennyisége. A reduktívabb égetési körülményekre a hematit hiánya (képződése 850 °C-nál kezdődik oxigén dús környezetben), illetve a maghemit/magnetit fázisok jelenléte utal. Az égetési hőmérséklet meghatározásának ásványtani adatait (lebomlás, fázisátalakulás, oxidáció, stb.) összevetve az alkotó fázisok jellemző kémiai elemeinek mennyiségével (10. ábra) alátámasztható a fázisösszetételben is megjelenő homogenitás. A helyben való készítés tényét támasztja alá az, hogy a vizsgált lelőhelyen a Vinca és az AVK kerámiák geokémiai és ásvány-kőzettani karaktere a kultúrabeli különbségek ellenére nagymértékben megegyezik. A potenciális nyersanyag nagy elterjedésére látunk példát más neolit lelőhelyeken is, például Tiszaszőlős-Domaházán, Füzesabony-Gubakúton (SZILÁGYI-SZAKMÁNY 2007, 44; TAUBALD-BÍRÓ 2007, 4), valamint a Körös-vidéken. 1 INTERPRETÁCIÓ A petrográfiai vizsgálat eredményeit figyelembe véve az 1. összetétel csoportban a vizsgált kerámiák közül négy Vinca tálat (1-2., 4., 7. minta) nem soványították, készítésükhöz egy természetesen úton nagyon finomhomokos nyersanyagot használtak. A Vinca kerámiákhoz hasonló nyersanyagból készítettek hét AVK kerámiát is (8., 12-15., 17., 21. minta), de ezeket pelyvával soványították. A 2. összetétel csoportban a vizsgált minták közül két Vinca tálat (3. és 6. minta) homokkal soványították, egy további Vinca tálat (5. minta) pedig egy főleg finom szemcsés, homokosabb nyersanyagból készítettek. Ez utóbbit valószínűleg nem soványították, a nyersanyag természetes állapotában kissé homokosabb. 1 Gyucha Attila: A Körös-vidék kora rézkora. PhD disszertáció kézirata. Budapest 2010.
