Paluch Tibor: Egy középső neolitikus lelőhely a kultúrák határvidékén. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Monographia Archeologica 2. (Szeged, 2011)

REITER Attila - AZBEJ HAVANCSÁK Izabella - SIPOS Péter - TÓTH Mária - VIKTORIK Orsolya: Maroslele-Panáról származó neolitikus kerámia töredékek petrográfiai, XRF és XRD vizsgálata

304 KREITER ET AL. • MAROSLELE-PANÁRÓL SZÁRMAZÓ NEOLITIKUS KERÁMIA TÖREDÉKEK VIZSGÁLATA oszlás egy maximumos, vagyis a szemcseméret eloszlás egyenletes. A Vinca kerámiák szövete tömött. Az AVK kerámiákra jellemzőek a pórusok, melyek alakja szabálytalan, hosszúkás, méretük általában 0,02-0,8 mm között változik, de 3 mm-es pórus is megfigyelhető. Az AVK kerámiákban a kiégett szervesanyag következtében figyelhetők meg hosszúkás, nyújtott formájú pórusok, melyek pereme fekete, a szervesanyag égése során kialakuló reduktív körülmények miatt. A minták szövete szeriális szemcseméret-eloszlást mutat, közepes irányítottság megfigyelhető. A törmelékszemcsék osztályozottsága jó. Az elegyrészek összetétele uralkodóan egyenes kioltású, szögletes, kissé szögletes monokristályos kvarc és muszkovit. Előfordul még szórványos mennyiségben polikristályos kvarc, káli és plagioklász földpát. Akcesszóriaként opak ásványok, vas-oxidos fázisok, metamorf kőzettöredékek (kvarcból és csillámból álló), amfibol és piroxén is megfigyelhető. A csoportban lévő kerámiák ásványos összetételét tekintve elmondható, hogy a Vinca kerámiák nem térnek el az AVK kerámiáktól, bennük hasonló típusú, méretű és kerekítettségű ásványok figyelhetők meg, ezért a petrográfiai vizsgálat alapján feltételezhetően helyi termékeknek tekinthetők. Az egyetlen lényeges eltérés és megkülönböztető jelleg az első összetételcsoport Vinca és AVK kerámiái között az, hogy a Vinca kerámiákban nincs szervesanyag soványítás, az AVK kerámiákban viszont van. Tehát ebben a csoportban a Vinca kerámiákat nem soványították, készítésükhöz valószínűleg egy természetes állapotában nagyon finomszemcsés nyersanyagot használtak fel. Az AVK kerámiák esetében is egy természetes állapotában alapvetően nagyon finomszemcsés nyersanyagot használtak, amely hasonlít a Vinca kerámiák nyersanyagára, azt azonban közepes (8., 12-15., 21. minta) vagy sok (17. minta) szerves anyaggal soványították. A szervesanyag soványítás nélküli, nagyon finomszemcsés nyersanyag következtében a Vinca kerámiáknak eltérő a tapintása a hasonló nyersanyagú, de szervesanyaggal soványított AVK kerámiáktól. Megjegyzendő, hogy vékonycsiszolatban a Vinca kerámiákban szórványosan olyan pórusok is megjelennek (általában kisebb, mint 1 mm), amelyek peremén fekete sáv látható, a szervesanyag égése során kialakuló reduktív körülmények miatt. A szórványosan megjelenő pórusok azonban valószínűleg nem jelentenek tudatos szervesanyaggal való soványítást, hanem a nyersanyagban lévő növények maradványait jelzik, amelyeket nem sikerült maradéktalanul eltávolítani a nyersanyag előkészítése során. 2. csoport (2. kép 6; 3. kép 1-2): A 2. összetételcsoportba három Vinca kerámia sorolható (3., 5-6. minta). Jellemzőjük, hogy kevesebb ásványos összetevőt tartalmaznak (-15-20%), mint az előző csoportban lévő Vinca kerámiák, a nagyon finomszemcsék mellett a finom szemcsék is megjelennek, továbbá szórványos középszemcse is előfordul. Ebben a csoportban a domináns szemcseméret 0,05 és 0,1 mm között változik, vagyis ez a csoport kicsit nagyobb szemcsemérettel jellemezhető, mint az 1. csoport. Két tálat (3. és 6. minta) hiátusos szemcseméret jellemez, a minták kétmaximumosak. A 3. minta esetében az első maximum 0,03-0,07 mm, a második maximum 0,15-0,6 mm között változik, de az utóbbi maximumba tartozó szemcsék mennyisége kevés. Az 5. minta egyenletesebb szemcseméret-eloszlást mutat (0,03-0,15 mm), maximumok nem figyelhetők meg, a minta nem hiátusos. A 6. minta is kétmaximumos 0,05-0,1 mm és 0,15-0,4 mm. Ebben a tálban (6. minta) a domináns szemcseméret felső határa 0,2 mm, továbbá a finom szemcsék mennyisége közepes (10-15%). A szemcseméret maximumok azt jelentik, hogy a kerámiák összetételében vannak olyan szemcseméret kategóriák, amelyek hiányoznak a mintákból (pl. a 3. minta esetében 0,07-0,15 mm között alig figyelhető meg szemcse), vagyis a szemcseméret nem egyenletesen növekszik, a szemcseméret hiátuszos. A hiátuszos szemcseméret arra enged következtetni, hogy a kerámiákat soványították, jelen esetben homokkal. Két tálban (3. és 6. minta) megfigyelt kevés mennyiségű finom- és középszemcse viszont azt sugallja, hogy a soványításhoz kevés homokot használtak. Az egyik tál (5. minta) esetében inkább az képzelhető el, hogy egy alapvetően finomszemcsés nyersanyagot, vagyis kissé nagyobb szemcseméretűt használtak kerámiakészítésre, mint az 1. csoport esetében, amit nem soványították homokkal. A 2. csoport mintáinak ásványos összetétele hasonlít az előző csoportra, a nagyon finom, finom és középszemcsék között egyenes és hullámos kioltású monokristályos kvarc, muszkovit, káliföldpát, vasoxidos fázisok és metamorf kőzettöredékek fordulnak elő, illetve az egyik tálban (6. minta) még plagioklász és amfibol is megfigyelhető. A 2. csoport Vinca kerámiáinak összetétele alapján szintén az feltételezhető, hogy helyben készültek. 3. csoport (3. kép 3-5): Ebbe a csoportba három AVK minta sorolható (10-11., 16. minta). A mintákban finom és középszemcsék dominálnak (0,15-0,6 mm). A csoport mindhárom mintája karakterében hasonló, de az egyes minták kissé eltérnek egymástól, ami adódhat abból, hogy a fazekasok nagyon hasonló, egymáshoz közeli nyersanyagokat használtak kerámiakészítésre. A minták porózusak, a pórusok alakja szabálytalan, hosszúkás és kerekded. Méretük 0,03-2 mm között változik. A minták szövete hiátu-