Paluch Tibor: Egy középső neolitikus lelőhely a kultúrák határvidékén. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Monographia Archeologica 2. (Szeged, 2011)
REITER Attila - AZBEJ HAVANCSÁK Izabella - SIPOS Péter - TÓTH Mária - VIKTORIK Orsolya: Maroslele-Panáról származó neolitikus kerámia töredékek petrográfiai, XRF és XRD vizsgálata
305 KREITER ET AL. • MAROSLELE-PANÁRÓL SZÁRMAZÓ NEOLITIKUS KERÁMIA TÖREDÉKEK VIZSGÁLATA sos szemcseméret eloszlást mutat, gyenge irányítottság figyelhető meg. A törmelékszemcsék osztályozottsága közepes vagy rossz. Az elegyrészek uralkodóan egyenes kioltású, kissé szögletes, kissé kerekített monokristályos kvarcból állnak. Előfordul még kis mennyiségben polikristályos kvarc, átalakult (agyagásványosodott) vagy üde földpát és plagioklász, szórványos mennyiségben muszkovit, valamint metamorf kőzettöredék. Akcesszóriaként opak ásványok, vas-oxidos fázisok, vasborsó és amfibol is megfigyelhető. Az ásványos összetevők mennyisége 15-25%, de a minták között eltérés van a különböző szemcseméretek közötti arányban. Például az egyik fazékban (11. minta) a finom és közép szemcsék mennyisége kevesebb, mint a tálban (10. minta). Az egyik fazék (11. minta) alapvetően nagyon finomszemcsés szövetű, mely sok monokristályos kvarcból és muszkovitból áll. Ezt a nagyon finomszemcsés nyersanyagot kisebb mennyiségű finom-középszemcsés homokkal soványították, mint az előző tálat (10. minta). Az eltérő mennyiségű soványításból adódhat, hogy a kerámiákban változatosság figyelhető meg a finom és közép szemcsék arányát illetően. További eltérés a minták között, hogy az egyik fazék (11. minta) alapnyersanyaga eltérést mutat a tálétól (10. minta), továbbá all. fazék alapnyersanyaga az 1. csoport kerámiáival mutat hasonlóságot. A tál (10. minta) esetében a nagyon finomszemcsés összetevők mennyisége kevés (7%), vagyis ez esetben egy tisztább nyersanyagot használtak alapanyagul, amit homokkal soványították. A 16. fazék alapszövete és összetétele all. fazékra hasonlít leginkább, de a finom és közép szemcsék aránya sok, vagyis ezt a kerámiát több homokkal soványították, mint all. fazekat. A tálban (10. minta) csak homokos soványítás figyelhető meg, míg all. mintát sok, a 16-ikat pedig kevés szervesanyaggal is soványították. Összefoglalva tehát, a csoport kerámiáit különböző mennyiségű homokkal, továbbá a két fazekat (11. és 16. minta) még szerves anyaggal is soványították. 4. csoport (3. kép 6; 4. kép 1): Ebbe a csoportba két AVK minta sorolható (9., 18. minta). Ezen csoport mintáinak ásványos összetétele kisebb változatosságot mutat, mint az előző csoport, továbbá a mintákban uralkodóan a finomszemcsék dominálnak, középszemcse szórványosan fordul elő. A mintákban a szemcseméret eloszlása hiátusos. A minták porózusak, a pórusok alakja szabálytalan, hosszúkás és kerekded. Méretük 0,03-3 mm között változik. Az ásványos összetevők mennyisége 15-20%) körül van. Az ásványos összetételt tekintve a mintákban főleg egyenes és hullámos kioltású monokristályos kvarc és muszkovit figyelhető meg, továbbá szórványosan metamorf kőzettöredék, káliföldpát és polikristályos kvarc is jelen van. A két minta között eltérés figyelhető meg abban, hogy a 18. mintában az ásványos összetevők egyenletesebb eloszlást mutatnak a kerámia nyersanyagában. A hiátusos szemcseméret arra utal, hogy a nyersanyagot homokkal soványították, azonban a homok összetétele kicsit eltér az előző csoportban tapasztaltaktól, hiszen az ásványos összetétele kisebb változatosságot mutat. A homokos soványításon felül a 9. mintát sok, a 18.-at pedig közepes mennyiségű szervesanyaggal is soványították. 5. csoport (4. kép 2-3): Ebbe a csoportba két AVK minta sorolható (19-20. minta). A csoport jellegzetességét az adja, hogy az összetevők térfogat-százalékos aránya kevés (7%), a kerámiák egy nagyon „tiszta" nyersanyagból készültek. A domináns szemcseméret a nagyon finomszemcsés mérettartományba esik (0,02-0,1 mm). A kerámiák szövete tömött. A pórusok alakja szabálytalan, méretük 0,03-0,3 mm között változik. A minták szövete szeriális szemcseméret eloszlást mutat, irányítottság megfigyelhető. A törmelékszemcsék osztályozottsága jó. Az elegyrészek összetétele uralkodóan egyenes kioltású, kissé szögletes, kissé kerekített monokristályos kvarcból és muszkovit lécekből áll. Szórványos mennyiségben polikristályos kvarc és metamorf kőzettöredék látható. Akcesszóriaként opak ásványok, vas-oxidos fázisok is megfigyelhetők. A kerámiák nyersanyaga tehát „tiszta", bennük kevés ásványos összetevő figyelhető meg. A lelőhelyről vizsgált összes minta közül a 19. mintában volt a legtöbb (bőséges) szervesanyag soványítás. A 20. mintában a szervesanyag soványítás mennyisége is sok.