Paluch Tibor: Egy középső neolitikus lelőhely a kultúrák határvidékén. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Monographia Archeologica 2. (Szeged, 2011)

REITER Attila - AZBEJ HAVANCSÁK Izabella - SIPOS Péter - TÓTH Mária - VIKTORIK Orsolya: Maroslele-Panáról származó neolitikus kerámia töredékek petrográfiai, XRF és XRD vizsgálata

MAROSLELE-PANÁRÓL SZÁRMAZÓ NEOLITIKUS KERÁMIA TÖREDÉKEK PETROGRÁFIAI, XRF ÉS XRD VIZSGÁLATA KREITER A ttila - AZBEJ HA VAN CSÁK Izabella - SIPOS Péter - TÓTH Mária - VIKTORIK Orsolya BEVEZETÉS A lelőhelyről huszonegy darab kerámia makroszkópos és petrográfiai vizsgálatát végeztük el, amelyből öt AVK és öt Vinca kerámiát röntgen pordiffrakciós (XRD) és röntgen fluoreszcens (XRF) módszerrel is elemeztünk. A petrográfiai elemzés során az összetevők térfogat-százalékos arányát, méretkategóriáikat, osztályozottságukat, továbbá kerekítettségüket a Prehistoric Ceramic Research Group kissé módosított iránymutatásai alapján határoztuk meg (PCRG 1997). Térfogat-százalékos arányok: szórványos (1-2%), kevés (3-10%), közepes (10-20%), sok (20-30%), nagyon sok (30-40%), bőséges (40-50%). Méretkategóriák: nagyon finom (<0,1 mm), finom (0,1-0,25 mm), közepes (0,25-1 mm), durva (1-3 mm), nagyon durva (>3 mm). Összetevők méretének osztályozottsága: rosszul osztályozott, közepesen osztályozott, jól osztályozott, nagyon jól osztályozott. Összetevők kerekítettsége: szögletes, kissé szögletes, kissé kerekített, kerekített, jól kerekített. A petrográfiai módszerrel meghatároztuk a Vinca és az AVK kerámiák nyersanyaga és soványító anyaga közötti hasonlóságokat, illetve különbséget. Röntgen pordiffrakciós (XRD) vizsgálatot a felhasznált agyag típusának meghatározására, továbbá a kerámiák gyártási technológiájára, azon belül is a kiégetés körülményeire és hőmérsékletének becslésére alkalmaztunk. A kerámiák fő- és nyomelem-összetételét röntgen fluoreszcens (XRF) vizsgálattal elemeztük. A petrográfiai, XRD és XRF vizsgálattal meghatározhatjuk, hogy a településen előkerült Vinca kerámiák importok-e. A PETROGRÁFIAI VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI A petrográfiai vizsgálat alapján öt összetételcsoportot különböztettünk meg. 1. csoport (1. kép 1-6; 2. kép 1-5): Az 1. csoportba tartozik a Vinca kerámiák egy része (1., 2., 4., 7. minta), továbbá az AVK kerámiák jelentős része is (8., 12-15., 17., 21. minta). Az AVK kerámiák abban hasonlítanak a Vinca kerámiákhoz, hogy hasonló a szemcseméretük és az összetevők mennyisége is. Az első csoporton belül csak kis különbségek vannak az összetevők mennyiségében és méretében, amely csak mikroszkóppal figyelhető meg. Az AVK kerámiákat tekintve egy fazék (8. minta) és egy palack (12. minta) az összetevők mennyiségében és méretében is nagyon hasonlít a Vinca kerámiákhoz, egy AVK tálban (13. minta) kevesebb a nagyon finomszemcsés összetevők mennyisége, mint a Vinca kerámiákban, a finom szemcsék mennyisége pedig kevés. Vagyis, az AVK és Vinca kerámiák szöveti megjelenésében (összetevők mérete, kerekítettsége) nagy hasonlóság van. Egy AVK gömbös edényben (14. minta) közepes a nagyon finomszemcsék mennyisége, viszont finomszemcsék nincsenek jelen, szöveti karaktere Vinca jellegű. Egy AVK fazék (15. minta) és hombár (17. minta) szintén Vinca jelleget hordoz, de kevesebb bennük (-10-15%) a nagyon finomszemcsés összetevők mennyisége, mint a Vinca kerámiákban. Egy AVK fazékban (21. minta) szintén kevesebb a nagyon finomszemcsés összetevők mennyisége, de kevés finomszemcse is jelen van. * Petrográfiai lag a csoport jellegzetességét az adja, hogy az összetevők térfogat-százalékos aránya közepes és sok (15-30%) között változik, a domináns szemcseméret a nagyon finomszemcsés mérettartományba esik (0,02-0,06 mm), a finomszemcsés (0,1-0,25 mm) mérettartományban levő szemcsék aránya szórványos, vagy kevés, a szemcseméret el-