B. Nagy Katalin: A székkutas-kápolnadűlői avar temető. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Monographia Archeologica 1. (Szeged, 2003)
SZALONTA1 Csaba: A székkutas-kápolnadűlői avar kori temető öveinek elemzése
tek száma, amikor csak l-l szíj vég vagy övveret került a gyűjteménybe. Ha a darabszámon kívül figyelembe vesszük azt is, hogy a székkutasi öv előállításához 333 g bronzot használtak fel, a Kárpát-medencei példányokhoz pedig átlagosan 201,25 g-ot, arra a következtetésre juthatunk, hogy a székkutasi öv gazdagsága és szerkezete jelentősen eltér a Kárpát-medencei átlagtól. A liliomos véreteket tartalmazó övek esetében nem találunk ilyen jelentős különbséget a két vizsgálati csoport között. A nagyszíjvégek hosszátlaga 8,37:7,25 cm, súlyátlaga 38,87:37,6 g az arány a Kárpát-medencei példányok javára. A kisszíjvégek átlaga picivel magasabb Székkutason, mint a Kárpát-medencében: 2,67:2,48 darab/öv. Míg a kisszíjvégek hossza közel azonos (Székkutas: 3,53 cm, Kárpát-medence: 3,49), ehhez képest meglepőnek tűnik, hogy a súlyátlag egy kisszíjvég esetében 9,9 g a Kárpát-medencei példányok esetében, és ehhez képest a székkutasi daraboknál csak 6,9 g/darab. A liliomos övek székkutasi példányai általában több veretet tartalmaznak a Kárpát-medencei liliomos övekhez képest: a lyukvédők esetében 3,5:2,33, a mellékszíjveretek esetében 8,67:7,88, az övveretek esetében 9:7,07, végül az összes tartozék tekintetében 25,67:14,55 db/öv az aránya a székkutasi övek javára. Az övekhez felhasznált bronz súlyaránya 126,75 g a székkutasi, 132,72 g a Kárpát-medencei példányok esetében. A díszítetlen díszekből épülő öveknél a nagyszíjvégek átlaghossza 6,76 cm a székkutasi 6,5 cm-rel szemben, ugyanakkor a súlyuk 31,93 g a 26,47 g-mal szemben a székkutasi darabok javára. A díszítetlen veretes övek esetében Székkutason 2,67 a mellékszíjak száma, a Kárpát-medencében pedig 2,49 me 11 ék szíj veret/öv. A Kárpát-medencei övek kisszíjvégei hosszabbak, mint a székkutasi darabok (3,23:3 cm), viszont a súlyban a székkutasi darabok nyomnak többet (13,35 g/db a 9,72 g-mal szemben). Az öv egyéb részei közül a lyukvédő-átlag 2:2,2 a Kárpát-medencei övek javára, a mellékszíjveretátlag 14,5:9,62 a székkutasiak javára, az egyéb veretek esetében pedig 12,25:8,74 db/öv szintén a székkutasi példányok javára. A két kör öveinek minden részét összeszámolva, a székkutasi övek átlagosan 26,8 veretet tartalmaznak, míg a Kárpát-medencei példányok 19,4 darabbal rendelkeznek. Az övekhez felhasznált bronz mennyisége 95,95 g/öv Székkutason, míg a Kárpát-medencében 81,97 g/öv. A pikkely mintás övek nagy szíj végei hosszabbak és picit súlyosabbak a székkutasi példányok átlagánál (6,72:5,8 cm/szíjvég és 25,88:25,63 g/db). A két csoportban a mellékszíjak átlaga szinte azonos (2,4 db/öv és 2,41 db/öv). A mellékszíjak végét díszítő kisszíjvégek a Kárpát-medencében hosszabbak (3,47:2,92 cm), viszont könnyebbek (10,43:12,6 g/darab a székkutasiak javára). Mind a lyukvédők (2,67:2,34 db/öv), mind a mellékszíjveretek (14,5:8,35 db/öv), mind az övveretek (10,5:7,57 db/öv) tekintetében magasabb a veretek aránya a székkutasi öveknél. Az övveretekhez felhasznált bronz mennyisége 97,06 g Székkutason, míg a Kárpát-medencében 87,29 g/öv. A vésett-poncolt véreteket használó öveken a Kárpát-medencei csoportban hosszabb nagyszíjvégeket használtak (7,47:6,2 cm/db) és a súlyuk is magasabb (31,88:28,2 g/darab). A mellékszíjak száma szinte hajszálra azonos (2,67:2,6 db/öv). A Kárpát-medencei kisszíjvégek hosszabbak (3,36:3,16 cm/darab), viszont könnyebbek (8,74:10,6 g/darab). Az egyéb veretek tekintetében elmondható, hogy több részből állnak a székkutasi övek: lyukvédőből (3:2,38 db/öv), mellékszíj véreiből (14,75:10,81 db/öv) és övveretből (10:8,98 db/öv) is több volt a székkutasi öveken. A két csoporton belül az övek szinte azonos arányban tartalmaztak sérült övdíszeket (3:3,04 db/öv). A veretekhez felhasznált bronz súlya Székkutason 83,98 g/öv, míg a Kárpát-medencében 94,83 g/öv. Ha csak a székkutasi öveket hasonlítjuk össze a fenti kritériumok alapján, azt látjuk, hogy a nagyszíjvégek övátlaga azonos. Ez alól természetesen a karéjos öv kivétel, hiszen ebben a sírban nem találtak nagyszíjvéget. Noha a nagyszíjvég átlaghossza alig tér el egymástól, az előállításukhoz felhasznált anyag tekintetében magasan kiemelkedik közülük a Hohenberg-típusú 2. sír nagyszíjvége. A 62,7 g-os súlya közel duplája a liliomos (37,6 g) és a díszítetlen (31,93 g) szíjvégeknek. Még a duplánál is nagyobb a különbség a pikkelymintás (25,63 g) és a vésett-poncolt (28,2 g) övek szíj végeinek átlagsúlyához képest. A mellékszíjak átlagszámában is kiemelkedik a 2. sír a többitől (4 mellékszíj), a Hohenberg-típusú kisszíjvégek hossza szinte azonos a többi típus véreiéivel. Ha azonban a kisszíjvégek súlyát nézzük, ugyanazt a kétszeres különbséget tapasztaljuk, mint a nagyszíj végek között: Hohenberg-típus: 13,4 g/db, liliomos: 6,9 g, díszítetlen: 13,35 g, pikkelymintás: 12,6 g, vésett-poncolt: 10,6 g. Ha ugyanezeket az adatokat Kárpát-medencei vetületben vizsgáljuk, nyugodtan megállapíthatjuk, hogy ebben a tekintetben is kiemelkednek a Hohenbergtípusú övek a többi közül. Ha az egyes típusok közötti különbségeket keressük funkcionális szempontból, azt látjuk, hogy a lyukvédők, mellékszíjveretek számában nagyjából azonos arányokat kapunk, ugyanakkor a Hohenbergtípusú övek magas övveretszáma (26) kiemelkedik a többi típusú öv közül: liliomos: 9 db, díszítetlen:
