B. Nagy Katalin: A székkutas-kápolnadűlői avar temető. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Monographia Archeologica 1. (Szeged, 2003)

SZALONTA1 Csaba: A székkutas-kápolnadűlői avar kori temető öveinek elemzése

AZ OVEK SZERKEZETE ES ÖSSZETÉTELE A temetőben feltárt öves vagy övveretes sírok száma 221. A sírok nagy többségében azonban nem veretes övet, hanem csak egyszerű övet találtak: 123 olyan sírt tártak fel, amelyben mindössze 1 db csat jelzi az egykori öv létét. Ezek közül 112 esetben (91,05%) vasból készített csat, míg 14 esetben pedig bronzcsat (11,38%)) fogta össze az övet. A lehető legegysze­rűbb viselete tehát meglehetősen általánosnak mond­ható a temetőn belül. Tovább növeli az egyszerű övek arányát, ha azt is figyelembe vesszük, hogy számos sír tartalmazott egyszerre 2 db övcsatot. 44 sírban találtak egyszerre 2 db vascsatot, 1 sírban pedig 2 db bronzcsatot. Te­hát a kettős övet viselők az összes öves sír 20,64%o-át teszik ki. A 221 öves sírból tehát 168 olyan volt, amely semmilyen veretet nem tartalmazott, csak az övcsa­tok jelzik létüket. Ez az összes öv 77,06%-át teszi ki. Találtak 10 olyan sírt is, amelyben az övcsat mel­lett l-l db veret, bújtató is fel volt szerelve az övre. A 10 sír az összes öv 4,58%-át teszi ki. Ugyancsak az érdemi elemzéshez felhasználható adatok mennyiségét csökkenti az a tény is, hogy a 221 öves sír között a kimutatásunkban szerepeltetjük azokat a sírokat, amelyekben az előkerült veretek nagy valószínűség szerint nem az övekre voltak fel­szerelve, hanem másodlagosan kerültek felhasználá­sára. Ilyen sírt 4 darabot tartunk számon, ami az összes öves sír 1,8%-a. Érdemi elemzésre, tipológiára és tipokronológiá­ra, illetve belső időrendi vizsgálatra maradt tehát összesen 37 sír, mely az összes öves sír 16,97%o-a, a temetőben feltárt síroknak pedig a 6,66%-a. Az avar korban gyakori jelenség a kettős öv vise­lete. Funkcionális tekintetben az egyik öv a ruha ré­sze lehetett, míg a másik, az ún. fegyveröv arra volt hivatott, hogy a tulajdonos számára fontos tárgyakat hordjon. így ezen hordták a fegyvereket, esetleg a késeket, tarsolyokat és más egyéb eszközöket és készségeket. A székkutasi temetőben összesen 45 sírban for­dult elő egyszerű, díszítetlen kettős öv. Ha megvizs­gáljuk, hogy az egyes sírokban milyen funkciót töl­tött be a két öv, a következő képet kapjuk: A sírok egy részében — 12 sír (26,66%) — a két csaton kívül semmilyen más leletet nem találtak, így nem tudjuk meghatározni, milyen szerepet töltött be a két öv. 15 sírban (33,33%) találtak a halott mellett l-l vaskést. 1 sírban volt szablya (2,22%) és kettő­ben fegyverként is használható hosszú kés (4,44%>). Ezen sírok esetében viszonylag nagy bizonyossággal állíthatjuk, hogy a tulajdonos második öve valóban a fegyver hordására szolgált. Két sírban (4,44%>) for­dult elő a vaskés mellett fegyver vagy fegyverként is hasznosítható eszköz: a 206. sírban a kés mellett egy pontosan nem meghatározható, de fegyverként is ér­tékelhető vaseszköz, a 349. sírban pedig egy vaskés és egy vaskalapács került elő. Három sírban (6,66%o) találtak a halott mellett különböző vaskarikákat a ké­sek és övcsatok mellett, amelyek minden bizonnyal az övről lelógó készségek és eszközök rögzítését könnyítették meg a használója számára (311., 339., 400. sír). Ezen sírok esetében feltételezhetjük, hogy a kés rögzítését szolgálhatták a karikák. A 464. sírban a karikák mellett vasárak és vas­lánc töredékek is előkerültek, amelyek minden bi­zonnyal szintén a karikán keresztül voltak az övön rögzítve, a 466. sírban pedig egy kés és egy csipesz lóghatott le az övről. Tarsoly viselésére három sírból (6,66%o) vannak közvetlen és közvetett adataink: az 56. sírban egy tarsolyzáró egyértelműen utal a tar­soly használatára (valószínűleg a halott mellett talált vaskarikán rögzítették a tarsolyövre), míg a 326. és a 487. sírban talált kovakövek, illetve csiholó közve­tett módon utalnak arra, hogy viselőik a késeik mel­lett tarsolyt is hordtak övükön. Egyedi tárgy feküdt a 483. sír halottja mellett, itt ugyanis a hosszú kés mellett egy borotvának megha­tározott eszközt is találtak, amely minden valószí­nűség szerint szintén az övről lóghatott le. Ugyan­csak kilóg a viszonylag egységes képből a 280. sír, amelyben egy hosszú kést, és két kisebb méretű kést találtak. A 485. sírban a két övcsaton és egy vaskésen túl találtak egy aranyazott felületű, öntött bronz övcsa­tot. Noha a lábfej mellett feküdt, minden valószínű­ség szerint szintén az övön lehetett elhelyezve, csak a fülkében lecsúszhatott a vaskéssel együtt a halott derekáról. Funkcióját tekintve nehezen értelmezhető egy 3. övcsat használata vagy egy 3. öv feltételezése egy személy esetében, így inkább arra gondolhatunk, hogy vagy ereklyeként őrizhette tulajdonosa (esetleg a tarsolyában), vagy pedig a kést rögzíthette az övön. A tárgy aranyozott bronz kivitele és pasztaberakása inkább a disszfunkcionalitást valószínűsíti, azaz in­kább az ereklyeként való őrzést sejteti. Mint korábban már említettük, nemcsak olyan te­metkezéseket tártak fel, amelyben a halottak mellett két egyszerű, díszítetlen övet találtak, de számos olyan sír is volt a székkutasi temetőben, amelyben a veretes öv mellett egy második, díszítetlen övet ta­láltak a halott derekán. Összesen 20 ilyen sírt tártak fel, és ennél is nagyobb meglepetés, hogy a 31. sír­ban a veretes övön kívül nem egy, hanem még két másik övet is találtak. Külön érdekessége e jelenség­nek az, hogy az 5 öves női sír között mindössze egy akadt, amelyben egy második övet is találtak volna (20%).

Next

/
Oldalképek
Tartalom