B. Nagy Katalin: A székkutas-kápolnadűlői avar temető. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Monographia Archeologica 1. (Szeged, 2003)
PÁSZTOR Adrien: A székkutas-kápolnadűlői avar kori temető gyöngyleletei
8. század 1. harmada: dinnyemag alakúak, orsó gyöngyök: (XI.04.1/ 13.01 —2 db, XI.05.1/13.01 — 1 db) 16. sír, köles gyönggyel: (XI.04.2/13.01 2 db, XI.04.1/13.01 2 db, XI.06.1/13.01, XI.08.1/ 13.01) 156. sír, 1 db dinnyemag alakú gyöngy: (XI.06.1/13.01) 252. sír. 8. század 1. fele: dinnyemag alakú gyöngyök: (XI.04.1/13.01, XI.06.1/13.01, XI.08.1/13.01, XI.09.1/00, XI.09.1/ 13.01—2 db) 336. sír, 2 db dinnyemag alakú gyöngy: (XI.04.1/00, XI.04.1/13.01) 385. sir. 8. század vége: 2 db dinnyemag alakú gyöngy (XI.04.1/13.01, XI.09.1/13.01): 89. sír, kevés dinnyemag alakú (XI.04.1/13.01 — 27 db, XI. 10.1/13.01 — 1 db), 1 db orsó alakú gyönggyel: 99. sír, dinnyemag alakúak (XI.02.1/00, XI.04.1/13.01 -2 db, XI.06.1/13.01, XI.08.1/13.01, XI.11.1/13.01) 254. sír. 9. század eleje: 5 db dinnyemag alakú gyöngy (XI.04.1/00, XI.06.1/00, XI.06.1/13.01, XI.08.1/00 — 2 db): 519. sír. A gyöngyös sírok nyakláncainak csoportosítását a temető térképére vetítettük. A kutatás mai állása szerint — főleg a késő avar kori gyöngyanyag tipológiájának, tipokronológiájának kidolgozatlansága miatt — az egyes gyöngytípusok gyakran nem támpontok az időrend pontosításában. így a gyöngysorok korszakolásakor a kétséges időrendű gyöngysoroknál a székkutasi temető legfiatalabb gyöngytípusait tartjuk irányadónak. A gyöngyök, gyöngysorok elemzésével, a velük együtt előkerült egyéb mellékletek (ékszerek, viseleti tárgyak, kerámia) lelethorizontjának ismeretében kíséreltük meg a székkutasi temető gyöngyös sírjainak relatív kronológiai besorolását. A temetőt a 7. század középső harmada - 3. harmada közötti időszakban több ponton nyitották meg és folyamatosan használták még a 9. század elején, első harmadában is. A sírmező É-i és D-i végpontjain s a középső sávban elszórtan találhatók a korai színes üveg-, borostyán-, illetve karneolgyöngyös sírok (8., 463. sír). Ebben a sávban tárták fel azon sírok többségét, amelyek dinnyemag nélküli, vegyes gyöngyformákból összeállított nyakláncokat tartalmaznak. Itt az aknasírok mellett jelentős a fülkesírok aránya. Közülük az egyik legkorábbi a 495., gyöngyöket is tartalmazó férfisír. Székkutason a korai gyöngyös mellékletü sírokba eltemetettek viseleti tárgyai: a színes (495. sír), többnyire dudoros és folyatott rátétdíszes üveg (8., 271., 463., 514. sír), a borostyán- és karneol-, illetve a többszörösen összetett korai rúd alakú üveggyöngyökből fűzött gyöngysorok (494. sír), a nagy lemezgömbös fülbevaló (495. sír), a vas karperec (8. sír) és az orsókarika (514. sír). A 8. sír leletegyüttese: a szemes gyöngyökkel tarkított nyakláncra fűzött bizánci kereszt, a bizánci aranylemezes övveret, a vaskarika karkötő és az orsókorong a 7. század közepének - 3. harmadának emlékanyaga. A székkutasi gyöngyleletek 1. csoportjának egyik jellegzetes köre a dinnyemag alakú gyöngyök nélküli vegyes gyöngysorok. A korai folyatott dudoros, folyatott rátétes gömbösök mellett a díszítetlen lapított gömbösök, rövid hengeresek, kúposok (234., 239., 271., 355., 503. sír) s velük párhuzamban a köles méretű gömbös és hengeres formájúak is megjelentek: (173., 441., 473., 474., 475. sír). E temetkezések mellékletei közül pontos korhatározó értékű a 239. sír négyszögű kőbetétes és félköríves lemezű övverete (valószínűleg háromtagú lehetett), amely a 7. század közepétől az alattyáni temető 2. csoportjának egyik jellegzetes övverettípusa (KOVRIG 1963, 127). A sír közép avar kori lemezes lószerszámverete, a korai típusú lószerszámzata, ovális, illetve trapéz alakú csatjai és a világosszürke színű korongolt fazék a leletegyüttest a 7. század utolsó harmadára keltezik ugyanúgy, mint ahogy a 271. sírt a bronzrozettás vereté és sima lemezű nagyszíjvége. A korai csoport vegyes nyakláncai díszítetlen és korai színes rátétdíszes opak, rövid hengeres, hasáb és lecsapott sarkú hasábosokból állnak (204. sír), és velük egy időszakban divatosak a kölesgyöngyökkel együtt megjelenő lapított gömbök, bordás díszű hordók is (242. sír) vagy az okkersárga színű, kölesformákból fűzött (458., 542. sír) nyakdíszek. A láncokat apró vaskarikákkal kapcsolták össze (204. sír). A korai csoport másik részét a kevés dinnyemag alakú gyöngyöt tartalmazó vegyes gyöngysorok alkotják, amelyek korai dudoros rátétes gömbösökkel (147. sír), köles méretűekkel (417., 426. sír), hordókkal (450. sír), hengeresekkel és orsókkal (380. sír) kevertek. E sírok mellékletei a sima huzalú fülkarikák, négyszögű vascsatok, vonaldíszes orsógombok, gyöngycsüngős fülbevalók. A zömmel dinnyemag alakúakból álló nyakláncok ebben az időszakban ritkák (200. sír). Náluk a kölesgyöngyök vagy az orsó alakúak a kísérő gyöngyök (16., 156. sír). Az 1. csoport jellegzetes fülbevalói a kis gyöngycsüngős fülbevalók különböző változatai, a lengőcsüngős fülbevalók, amelyek divatja a 7. század
