B. Nagy Katalin: A székkutas-kápolnadűlői avar temető. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Monographia Archeologica 1. (Szeged, 2003)
PÁSZTOR Adrien: A székkutas-kápolnadűlői avar kori temető gyöngyleletei
utolsó harmada - 8. század első harmada között virágzott (200., 355., 380. sír). A székkutasi gyöngyös sírok 2. csoportjának korai időszakát a kevés számú dinnyemag alakúakkal együtt hosszú, rövid hengeresek, lecsapott sarkú hasábok, hordó, orsó, köles és hengeres, ólomgyöngyökkel tarkított láncok (292., 364., 418., 546. sír), illetve a nagyszámú dinnyemag közé fűzött gömbös, köles, rövid hengeres, korong, hordó, kúpos, hasábos üveggyöngyök (120., 348., 437., 523. sír) és ólom lemezcsüngők (437. sír) képviselik. Elszórtan a hasábos karneol- és hasábos üveggyöngyök is felbukkannak (527., 542. sír). Az ékszerek között még divatosak a kerek karikájú gyöngycsüngős és ón gyöngycsüngős (523. sír) fülbevalók (120., 292., 418., 437. sír), ugyanakkor a 8. század közepén megjelennek a dinnyemagsorokkal az ovális karikájú gyöngycsüngős fülbevalók is (336. sír). Viseleti tárgyaknál általános a négyszögű vascsat, a használati eszközök között a vastük (364., 546. sír), az esztergált csont tűtartók (385. sír), a bikonikus, gyakran zegzugmintás orsógombok (pl. 546. sír) használata. A második csoport későbbi időszakát a dinnyemag alakú nyaklánc (336. sír) és a késői típusú, vegyes összetételű gyöngysorok jellemzik. A kevés dinnyemag alakú mellé késői dudoros és folyatott díszű opakok, többnyire fekete színű, köles méretűek, gömbösök, orsó alakú ólomgyöngyök, rövid bikonikus, hosszú henger és hordó alakúak tartoztak (57., 58., 90., 95., 163., 313., 534., 449. sír). A vegyes összetételű láncokon a korszak végén megjelennek az egy-, két-, háromtagú aranyfóliás üveggyöngyök és ritkán a karneolgyöngyök is (310., 493. sír). A késői sírok jellegzetes ékszerei a különböző ovális karikájú fülbevalók gömbös, tojásdad és hasábos üveggyöngy csüngővel (57., 58., 313., 449. sír). Az 538. sírból származó karéjos mellboglár és préselt fejesgyűrű töredéke képviseli még a gyöngyös sírok késő avar kori ékszereit. E temetkezésekben ritka az övviselet emléke: a 90. sírból említhetünk egy tokos, indadíszes, késő avar kori bronz szíjvéget. Továbbra is a női sírok jellegzetes használati eszközei az esztergált csont tűtartók és a sima felületű, illetve zegzugmintás orsógombok. A késő avar kori kerámiaemlékek legszebb egyedei közé tartoznak a 89. sír festett szalagfonatmintás és a 90. női sír festett vadkanfejes ábrázolású sárga, füles bögréi, amelyek a székkutasi temető gyöngyös sírjainak legkésőbbi horizontjához köthetők. A Csongrád megyei Székkutas határában, a Kakasszék-ér bal partján a 7. század közepe - utolsó harmadában megnyitott temetőt a 9. század eleje első harmada időszakáig folyamatosan használták az itt letelepedett, békés életmódú avarok. A késő avar kori temetkezésekben megfigyelt általános elszegényedési folyamat a székkutasi gyöngyös mellékletü sírok emlékanyagával egyértelműen nem igazolható. Az általunk vizsgált leletanyagok a jelentősebb magyarországi: pl. zalakomári és tiszafüredi, illetve a nyugat-szlovákiai késő avar kori temetők lelethorizontjával rokoníthatók. IRODALOM ANDRAE 1973 ANDRAE, R.: Mosaikaugenperlen. APA 4 (1973) 101-198. AZ AVAROK ARANYA Az avarok aranya. Szerk.: Garam É. Budapest 2002. BÓNA 1979 Bóna 1.: A szegvár-sápoldali lovassír. Adatok a korai avar temetkezési szokásokhoz. — Das Reitergrab von Szegvár-Sápoldal. Beiträge zu den frühawarischen Bestattungssitten. ArchErt 106 (1979) 3-32. BONA 2000 Bóna, I.: Ein frühawarisches Gräberfeld in der Unio-Sandgrube von Várpalota. ComArch Hung 2000, 123-160. BENDE - LŐRINCZY 1997 Bende L. Lőrinczy G.: A szegvár-oromdűlői 10-11. századi temető. — Das Gräberfeld von Szegvár-Oromdűlő aus dem 10. bis 11. Jahrhundert. MFMÉ - StudArch 3 (1997) 201-285. BUCHTA-HOHM 1996 Buchta-Hohm, S.: Das alamannische Gräberfeld von Donaueschingen (Schwarzwald-B'aar-Kr-eis). Stuttgart 1996. CSALLANY 1961 Csallány, D.: Archäologische Denkmäler der Gépiden im Mitteldonaubecken (454 7 568 u. Z.) Budapest 1961. CILINSKA 1975 Cilinska, Z.: Frauenschmuck aus dem 7-8. Jahrhundert im Karpatenbecken. SlovArch 23(1975)63-96. GARAM 1993 Garam, É.: Katalog der awarenzeitlichen Goldgegenstände und der Fundstücke aus den Fürstengräbern im Ungarischen Nationalmuseum. CMNH SerArch 1, Budapest 1993. GARAM 1995 Garam, É.: Das awarenzeitliche Gräberfeld von Tiszafüred. Cemeteries of the Avar Period (567-829) in Hungary Vol. 3, Budapest 1995. HRUBY 1955 Hruby, V. Staré Mésto, velkomoravské pohrebiste na valach. MonArch 3, Praha 1955. KOCH 1977 Koch, U.: Das Reichengräberfeld bei Schretzheim I-II. Berlin 1977. KOCH 1994 Koch, U.: Polychrome Perlen in Württemberg/Nordbaden. In: Perlen. Archäologie, Techniken, Analysen. Hrsg.: von Freeden, U. - Wieczorek, A. Bonn 1997, 143-148.
