B. Nagy Katalin: A székkutas-kápolnadűlői avar temető. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Monographia Archeologica 1. (Szeged, 2003)
B. NAGY Katalin: A székkutas-kápolnadűlői avar temető
28. sír (F/28): T.: Ny-K, 270-90°. Sz.: 60 cm, m.: 120 cm. A homokkitermeléssel megbolygatott sírban egy maturus korú nő rossz megtartású vázmaradványának mellkasi részét és a koponyát találtuk meg. 29. sír (11. kép 4; F/28): T.: NyÉNy-KDK, 290-110°. H.: 180 cm, sz.: 70 cm, m.: 160 cm. A téglalap alakú, lefelé szűkülő sírgödörben hanyatt fekvő, nyújtott helyzetű, juvenilis korú nő viszonylag jó megtartású vázmaradványa feküdt. 30. sír (11. kép 5; E/29): T.: NyÉNy-KDK, 300-120°. EL: 210 cm, sz.: 70 cm, m.: 105 cm. A téglalap alakú sírgödörben aduitus korú nő közepes megtartású, hanyatt fekvő, nyújtott helyzetű csontváza került elő. Bal térdét a jobbhoz hajlították. Mell.: 1. Bronzgömb a jobb homlokcsonton, mely felszedés közben elporladt. 2. Vaskés (11. kép 6) a bal combcsont külső oldala mellett. H.: 11,5 cm. 31. sír ( 12. kép 1-2; F/28): T.: NyÉNy-KDK, 290-110°. EE: 235 cm, sz.: 60-80 cm, m.: 130 cm. A téglalap alakú sírgödörben a maturus korú férfi közepes megtartású, hanyatt fekvő, nyújtott helyzetű csontváza a sír aljánál 10 cm-rel magasabban került elő. A szemfedő fakorhadéka és a vaskapcsok 90-120 cm között feküdtek, nagyjából három — a csontok tengelyére merőleges — sorban, a koponya, a medence és a lábfejek fölött 23 (12. kép 1). A koporsó alig volt keskenyebb és rövidebb a sírgödörnél. A bronzötvényekkel, lemezekkel díszített övet a halottra tették, mivel a csontváz alól nem kerültek elő veretek. Mell.: 1. Trapéz alakú bronzcsat vas szíj szorítóval (13. kép 1) a bal könyöknél. 24 H.: 8,5 cm, sz.: 2,5 cm, a bronz csatkeret s.: 16,8 g. 2-6. Bronzlemezből kivágott, téglalap alakú övdíszek (13. kép 2-6) a hason és ajobb könyöknél. Rövidebbik oldalaikra bronzpántot szegecseltek úgy, hogy az alsó végükön kialakított pántba a bronzkarikák beakaszthatók legyenek. Az övre öt félgömbös fejü szöggel erősítették fel a véreteket. A kétkarikás övdíszből 4 db van, az ötödik karika nélküli volt. H.: 3,8 cm, sz.: 2,5 cm, összsúlyuk: 40,4 g. 7-9. Bronzból öntött kisszíjvégek(13. kép 7-9; 201. kép 6) abal kézfejnél, ajobb alkar, valamint a csigolyasor végénél. Egyik oldalon két balra néző állat van, melyek közül az első nyúlnak határozható meg, a második tátott szájú ragadozónak, míg a másik oldalán nem magabiztosan komponált indadísz van. A szíjszorító egyik oldala díszítetlen, másikon állatka(?) látszik. H.: 4,4 cm, sz.: 1,4 cm, s.: 8,8 g, 9,4 g, 9,5 g; összesen: 27,7 g. 10. Bronzból öntött nagyszíjvég (13. kép 10; 201. kép 3) a bal kézfejnél. Egyik oldalán a szokásos tartásban öt balra néző griff van fonatdíszes keretben. A szíjvég másik oldalát fonatdíszes keretben ötször ismétlődő lcvélmintaegység — S formájú inda, belsejében egy-egy levél, az inda végein kisebb, háromszögletű levelek — díszíti. A mintaszövés nem folyamatos, hanem mindkét oldalon öt-öt egységből áll, így töltve ki a keretezésen belüli helyet. A szíjszorítón leveles inda, egy átfúrás, benne nittszög, valamint további nittelés számára két pici nyúlvány van. EL: 12,2 cm, sz.: 2,6-3 cm, s.: 63,8 g. 11. Téglalap alakú vascsat (12. kép 3) a medencéből. EE: 3,3 cm, sz.: 2,6 cm. 12. Vascsat (12. kép 4) töredékes állapotban a sírföldből. 13. Egyélű, nyéltüskés vaskés (12. kép 6) a combcsontok közül. H.: 11,5 cm. 14. ívelt vas pánttöredék (12. kép 5) a sír betöltéséből. 15-23. Különböző formájú és méretű vas koporsókapcsok (12. kép 7-15). 24. Juh vagy szárnyas csontjai a lábfejek között. 32. sír (11. kép 7; F/28): T.: Ny-K, 280-100°. M.: 65 cm. Sírfoltja nem volt megfigyelhető. Háton fekvő, nyújtott helyzetű, aduitus korú nő vázmaradványa. 33. sír (11. kép 10; E/27): T.: NyÉNy-KDK, 290-110°. H.: 207 cm, sz.: 80 cm, m.: 125 cm. A téglalap alakú sírgödörben aduitus korú nő közepes megtartású, hanyatt fekvő, nyújtott helyzetű csontváza került elő. A koporsó keretének vonalát a sír hosszanti oldalai mellett tudtuk megfigyelni. Mell.: 1-2. Bronzdrótból készült, gyöngycsüngős jülbevalópár (11. kép 8-9), két-két kerek, sötétkék színű gyönggyel díszítve, a mellkas csontjai közül, állatjáratból. Átm.: 2,5 cm, súlyuk gyöngyökkel együtt: 3,05 g. 34. sír (14. kép 1; E/27): T.: NyÉNy-KDK, 290-110°. H.: 210 cm, sz.: 80 cm, m.: 140 cm. A háton fekvő, nyújtott helyzetű, maturus korú nő csontvázának maradványa a sír aljánál 5 cm-rel magasabban feküdt. A bal oldala mellett igen gyengén kirajzolódó barnás elszíneződés a koporsótól is származhatott. Mell.: 1. Ovális karikájú, gyöngycsüngős bronz fülbevaló (14. kép 2) a koponya jobb oldalán. Átm.: 2,1x1,4 cm, s.: 1,07 g. 2. Világosbarna színű, kettős csonka kúp alakú orsógomb (14. kép 3) a bal felkar külső oldalánál. Átm.: 3 cm, ma.: 2,1 cm. Felületét két-két körbefutó vonal díszíti. 3. Négyszögletes vascsat (14. kép 4) ajobb medencelapáton. H.: 3,2 cm, sz.: 3,2 cm. 4. Juh(?) koponyája került elő a bal váll alól. 35. sír (14. kép 5; 206. kép 3; D/27): fülkesír. T.: Ny-K, 280-100°. Csak a rézsútosan lefelé menő fülke 100x100 cm-es foltját tudtuk dokumentálni 90 cm mélységben. A fülke előterét földmunka semmisítette meg. A fülkében ún. „ülő pózban" megtalált maturus korú férfi csontváza volt. A csontváz mélysége a koponyánál 140 cm, a medencénél 180 cm, a térdnél 200 cm, a bokánál 227 cm. Mell.: 1. Vaskés össze nem illő töredékei (14. kép 8) a fátok lenyomatával, a jobb alkarcsont alatt. H.: kb. 25 cm. 2. Vascsat töredéke (14. kép 6) a medencéből. 3. Vasár (14. kép 7) faborítású nyél maradványával, a bal medence alól. H.: 4,7 cm. 36. sír (C/28): T.: NyÉNy-KDK, 300-120°. H.: 90 cm, sz.: 50 cm, m.: 95 cm. Az alig kivehető sírfoltban Inf. II. korú gyermek csontjai voltak. 37. sír (E/29): T.: ÉNy-DK, 310-130°. Sz.: 60 cm, m.: 150 cm. A homokgödör ásásával deréktól lefelé megbolygatott Inf. II. korú gyermekcsontváz. Mell.: 10-12 db-ból álló, 23 Ennél a sírnál tudatosult először, hogy a koporsódeszkák korhadékát a végdeszkákfeltételezhető helyén és a csontváz alatt nem találjuk meg. Korhadékot vagy a fától sötétbarnára elszíneződött földet csak a csontok fölött, illetve a csontváz két oldalán, a sírgödörrel párhuzamosan figyeltünk meg. A korhadékszálak iránya a gödör irányával megegyező volt. Keresztpántolásra, végdeszkára utaló, eltérő fütású korhadékszálakat nem találtunk. A vaskapcsok elhelyezkedése sem utalt arra, hogy velük a végdeszkákat kapcsolták volna a tetődeszkához, valamint arra sem, hogy a koporsó alját kapcsolták volna össze az oldaldeszkákkal (igen ritkán találtuk ezeket a csontok szintjén, attól mindig magasabban kerültek elő). A vaskapcsok egy része—J, illetve Cformájúak — az oldaldeszkát rögzítette a tetődeszkához két-három helyen, másik részük a két tetődeszkát kapcsolta össze (ezek az Uformájúak) szintén két-három helyen. 24 A díszítetlen, ép csat vas szíjszorító lemeze töredékes, de szélessége mérhető, ami megegyezik az övdíszek magasságával és a nagyszíjvég szíjszorítójának szélességével is. A nagyszíjvég átbújtatható a bronzcsaton is, ezért a sírban talált két további vascsatnak nem kellett szükségszerűen az övhöz tartoznia.