B. Nagy Katalin: A székkutas-kápolnadűlői avar temető. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Monographia Archeologica 1. (Szeged, 2003)

B. NAGY Katalin: A székkutas-kápolnadűlői avar temető

1,3 cm átmérőjű karikákból fűzött vaslánc (14. kép 9) összerozsdásodott állapotban az áll alól. 38. sír (15. kép 1; 206. kép 4; E/28): T.: NyÉNy-KDK, 290-110°. Sz.: 80 cm, m.: 100 cm. Az aduitus korú férfi csontvázát újkori homokgödör bolygatta meg combközéptől lefelé.

25 Mell.: 1. Trapéz alakú, vékony bronzcsat és a hozzápántolt lemeztest (15. kép 2) a medencéből. A bronzlemezt négy nittszeggel erősítették fel az övre. A csat mérete: 2,8x2,3-2,5 cm, a csattesttel együttes h.: 6 cm, a csattest sz.: 2 cm, s.: 6,6 g. 2. Vaspántból hajlított övbújtató (15. kép 3) töredékes állapotban a bal alkarcsont és a medence között. EL: kb. 3 cm, sz.: 0,8-0,9 cm. 3-7. Téglalap alakú, díszítetlen bronzlemezek ( 15. kép 4-8), 3 db a csat mellől, egy-egy a bal kézfejnél és ajobb combcsonton kívül. Az övre való felerősítésüket két-két nittszög tette lehetővé. Méretük: 2x 1 cm, 3 db s.: 2,0 g. 8-12. Bronzból öntött, téglalap alakú, kéttagú, csüngős övveretek (15. kép 9-13; 202. kép 4), egy-egy a bal medencéből, a bal medcncelapát alól, a legalsó csigolya alól és ajobb medencelapát felső pereméről, ajobb kézfejnél. Felszerelésüket négy-négy félgömbös fejű szög tette lehetővé. Felső részükön egy-egy balra néző, guggoló helyzetű, szárny nélküli griff van. Az alsó tag leveles inda szétágazásából, majd összetalálkozásából áll. A jó megtartású, áttört, vékony öntvényeket az övre négy-négy nittszeggel erősítették fel. A felső tag mérete: 3x2 cm, az alsó tag mérete: 2,3

x 1,5 cm, együttes ma.: 4 cm, összsúlyuk: 46,5 g. Egy övdísznek nem volt csüngője. 13-14. Bronzból öntött kisszíjvégek (15. kép 14-15) ajobb kézfejnél és a legalsó csigolya alatt. Mindkét oldalukon S formájú indával díszítettek. Szíjszorítójukon négy-négy apró köröcske van. EL: 2,6 cm, sz.: 1,1-1,3 cm, s.: 3,52 g, 3,48 g. 15. Bronzból öntött nagyszíjvég csuklós szíj szorítóval (15. kép 16; 201. kép 2) a bal kézfejnél. Egyik oldalán három, balra néző, guggoló, szárnyas griff van, a másikon indadísz. A szíj szorító mindkét oldalát inda díszíti. H.: 10,6 cm, sz.: 2,3 2-2,5 cm, s.: 40,5 g. 16. Rossz megtartású, egyélű vaskés (16. kép 5) össze nem illő töredékei ajobb medencelapát és az alkar között. H.: kb. 13 cm. 17. ívelt vaspánt (16. kép 4) ajobb medencelapát és az alkar között. Az egyik oldalán farost maradvány van. H.: 6,5 cm, sz.: 1,5 cm. 18-19. Világosbarna színű kovakövek (16. kép 2-3). 20. Négyszögletes vascsat töredékei (16. kép 1). 39. sír (16. kép 6; 206. kép 5; E/27): fűlkesír. T.: NyÉNy-KDK, 300-120°. A sír aknarésze a földmunka során nagyrészt megsemmisült. A fülke foltját 95 cm mélyen dokumentáltuk. FL: 90 cm, sz.: 70 cm. A fülke m.: a koponyánál 145 cm, a medencénél 183 cm, a lábfejnél 230 cm. A fülke alján, annak alsó felébe lecsúszva egy Inf. II. korú gyermek csontvázának maradványa került elő. 40. sír (16. kép 8; 207. kép 1; F/27): T.: NyÉNy-KDK, 300-120°. H.: 215 cm, sz.: 70-75 cm, m.: 135 cm. Fakorhadék volt megfigyelhető 100-135 cm mélységben. A sírban hanyatt fekvő, nyújtott helyzetű, maturus korú férfi csontváza feküdt. A felsőtest bal oldali csontjait és a gerincoszlop felső csigolyáit állatjárat bolygatta meg. Ugyanitt a kisebb csontok szinte csak földelszíneződés formájában jelentkeztek (bordák, csigolyák, kézfej). A bal kar hosszúcsontjai a deszkához szorulva, igen rossz állapotban maradtak meg, míg a másik kar, a lábak, ajobb medence, a csigolyasor alsó része és a koponya jó állapotúnak volt mondható. A bal oldala mellett konzerválódott deszka h.: 170 cm, sz.: 5,5-10 cm. Mell.: I. Egyélű, nyéltüskés vaskés (16. kép 7) a bal kézfejnél. H.: 13,5 cm. 2. Juh koponyája és négy lábcsontja a combcsontok alól. 41. sír (16. kép 9; F/26): T.: NyÉNy-KDK, 290-110°. H.: 210 cm, sz.: 90 cm, m.: 100-105 cm, a csontvázé 95 cm. A sírból egy háton fekvő, nyújtott helyzetű, maturus korú felnőtt

26 csontváza került elő. A sírgödör keleti végét, illetve egyik sarkát homokgödör bolygatta meg. „Temetési ágyazásra" utaló 5-10 cm vastag földréteget figyeltünk meg a csontváz és a sír alja között.

27 Mell.: A lábszárak alatt juh(?) lábcsontja feküdt. 42. sír (17. kép 1; D/30): T.: Ny-K, 280-100°. H.: 240 cm, sz.: 50-56 cm, m.: 115-120 cm, a csontvázé 110 cm.

28 A sírban háton fekvő, nyújtott helyzetű, aduitus korú férfi csontváza feküdt. Mell.: 1. Egyélű, nyéltüskés vaskés (17. kép 2) a bal alkar alatt. H.: 11 cm. 2. U alakú vaskapocs (17. kép 3) a gerincoszlopon. H.: 7,5-8 cm. 43. sír (17. kép 4; D/29): T.: Ny-K, 270-90°. H.: 210 cm, sz.: 65-70 cm, m.: 120 cm. A sírban hanyatt fekvő, nyújtott helyzetű, maturus korú férfi vázmaradványa került elő. Mell.: 1. Bronzból öntött, két lapból álló nagyszíjvég ( 17. kép 8) ajobb alkar és medence között. A szíjvég mindkét oldala áttört, folytonos hullámvonalban menő laposinda és az ebből kiinduló öt levél díszíti. A mintamezőt a szíjszorítónál tojássormotívum tölti ki. Szíjszorítóját szétbomló levélcsokor alkotja. H.: 9,5 cm, sz.: 2 cm, s.: 43,5 g. 2. A szíjvéghez tapadva egy vaskarika (17. kép 7) került elő. Átm.: 3,6-3,8 cm. 3. Trapéz alakú bronzcsat (17'. kép 6) a gerincoszlopon. EL: 3,6 cm, sz.: 2,8-2,5 cm, s.: 19 g. 4. Púpos hátú vaskés (17. kép 5) ajobb combcsont felső részénél. H.: 9 cm. 44. sír (18. kép 1; 207. kép 2; D/29): T.: Ny-K, 280-100°. H.: 125 cm, sz.: 60 cm, m.: 105-110 cm. Erősen zsugorított felnőtt

29 csontvázának rossz megtartású maradványa került elő a sírból. A térdek vállmagasságig felhúzva, a bal alkar a test elé felhúzva, ajobb combcsont felett volt. A csontok anatómiai rendben feküdt, az erős zsugorítás miatt egymásra zsúfolódva.

30 Mell.: 1. Szürkésbarna színű, kéz25 Id. Molnár János, aki az 1950-es évekig a fold tulajdonosa volt, a következőket mondta el. Ha csontokra bukkantak a gödörásásnál, akkor ott több homokot nem termeltek ki, hanem betemették és új helyen próbálkoztak a tanyaépítéshez, meszeléshez szükséges homok kiásásával. Elbeszélésének igazát mind ennél, mind az előző sírnál tapasztaltuk, ugyanis az általuk véletlenül megtalált sír többi részét érintetlenül hagyták. Ennek a magatartásnak köszönhetjük, hogy az egyik legszebb övgarnitúrás sír további kíváncsiskodásnak nem esett áldozatul. 26 Az SzTE Embertani Tanszékére bekerült csontanyag alapján a nemmeghatározást nem lehetett elvégezni. 27 Gyakran figyeltük meg, hogy a sírgödör aljánál 5-20 cm-rel magasabban volt a csontváz fektetési szintje. A csontváz és a sírgödör alja közötti föld minden esetben sötétbarna volt, legtöbbször sötétebb, mint maga a sír betöltése. Elképzelhető, hogy szerves anyaggal (széna, fit, szalma) ágyazták ki a sírgödör alját, és erre fektették a halottat. 28 Ezek szerint a „ temetési ágyazás " itt is megfigyelhető. 29 Az SzTE Embertani Tanszékére bekerült csontanyag alapján a nem- és kormeghatározást nem lehetett elvégezni. 30 A kevés, eltérő rítussal elhantolt sírjaink egyike volt.