Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)
Történettudomány - Lengyel András: Mutatvány az 1945 előtti magyar ellenkultúra kislexikonából - Ötvenöt címszó
Lengyel András Mutatvány az 1945 előtti magyar ellenkultúra kislexikonéból - Ötvenöt címszó Tamás Aladár: A 100 % története. Kritika, 1973. 9. sz., Barláné K. Nagy Magda: A „100 %" - ötven év távlatából. Társadalmi Szemle, 1977. 7-8. sz., Markovits Györgyi: 100 %. Magyarország, 1977. 31. sz. 27., Botka Ferenc: Munkáskultúra - nemzeti kultúra. A „100 %" ötvenedik évfordulójára rendezett tudományos emlékülés. MKsz 1978. 1-4. sz., Lackó Miklós: A 100 %. Ideológia, kultúra, irodalom. Századok, 1979.1. sz., Pető Andrea: Emlékülés a 100 % megjelenésének 60. évfordulójára. Párttörténeti Közlemények, 1988. I. sz., [A 100 % szerk.-jének, Tamás Aladárnak letartóztatásáról, ügyéről]: BH, 1930. júl. 29. 4., Az Est, 1930. júl. 29.10., Népszava, 1930. júl. 29. 2., Esti Kurír, 1930. júl. 29. 4., Tamás Aladár. Magyarország, 1930. júl. 29.7., PN, 1930. nov. 27. II. , Kis Újság, 1930. aug. 29. 6., Esti Kurír, 1931. jún. 23. 8., Az Est, 1931. aug. 14. 7., 8 Órai Újság, 1932. márc. 10. 5. Szirtes Andor, Schwartz (Varranó-Csemernye [Zemplén vm.], 1907. márc. 8. - Szinyije Lipjagi [Ukrajna], 1943 jan. 3. után] textiltechnikus, esszéíró. — Sz: Schwartz Manó kereskedő, Landesmann Fani (7-1916). — F: 1931. jún. 25-étől Kohn Stefánia (1906-1981) (...). — Gy: Anna Klára (1937-). — Isk: 1913/17: az elemit Csemernyén végezte, 1918/22. Bp.-en gimnáziumban, 1922/26: a Bp. székesfővárosi VIII. kerületi községi Gróf Széchenyi István felsőkereskedelmi fiúiskolában tanult, 1926: érettségizett. 1926/29: Brünnben (Brnó) textilipari főiskolát végzett. — Mh: 1929/??: a Csepeli Posztógyár művezetője, 1930: apja cégének, a Weisz Adolf és Schwartz cégnek (Király u. 14.) alkalmazottja, de még 1930: kilépett. 1931: fél évig munkanélküli, alkalmi ügynökölésből él. 1931. júl., pályázat útján visszakerül apja cégéhez, nem családtagként, csak alkalmazottként,1931/43: e cég fizetett textiltechnikusa. — Irodalmi érdeklődése már a középisk.-ban is megmutatkozott, Brünnben marxista tájékozottsága is elmélyült. Hazatérve barátaival (Tábor Béla, Szabó Lajos, Justus Pál) a Munka-körhöz, majd az ún. oppóhoz tartozott. Részt vett a Kortárs átvételében, illetve a kollektív Marx-kötet jegyzeteinek megírásában. 1929/30: a MOSz, majd az SZDP tagja. Valóságismerete a szociográfus Braun Róbert tanítványaként felerősödött. 1932. márc.: a rendőrség előállította, a „lakásán megtartott házkutatásnál kommunista könyveket és különböző jegyzeteket" találtak. 1935: ismét a rendőrség látókörébe került: az ő gépén gépelt Vörös Segély röplap miatt kihallgatták, vallomásával szemben azonban a detektív szerint „nincs terhelő bizonyíték, de az írógépet bírói határozatig [...] őrizetbe kellett venni". „Schwartz maga is rendőri felügyelet alatt álló személy, aki szélsőséges magatartása miatt került rendőri felügyelet alá. [...] áthágta a neki előírt szabályokat s emiatt kihágási feljelentés indult ellene." Rendszeresen részt vett a Fehérvári úti Munkásotthon életében, az építész Major Máté szerint ő „volt talán a legműveltebb és legokosabb marxista az egész társaságban, de ő sem bírta a ,vonalasságot’.” Radikális, de „szabad", demokratikus szocialista volt. Rendszerkritikai munkássága leginkább írásaiban fogható meg. 1940: Borsa környékére, 1941: Alsódabasra, majd 1942: Pestszentlőrincre hívták be munkaszolgálatra. Innen már a frontra vitték, Kurszk környékére. — írásai: Kortárs (1930: Totalitás... partikularitás, 10. sz., 1931: Idegen emberek. Márai Sándor regénye, 1. sz.), Független Szemle (1934: Szaldó 1933,5-6., A magyar progresszió útja I—II., 45-47. és 69-72., Bük Miklós: Túl a marxizmuson, 4. sz., Aradi Zsolt: Az európai forradalom, S-6. szí), Századunk (1935: A jelenkor filozófiája, 3. sz., A német köztársaság története, 8-9. sz., 1936: Thermidor után, 8. sz., 1937: Beregi Tivadar: Leon Blum, 2. sz., Braun Róbert, a szociográfus, 3. sz., Vulnera Hungáriáé...Az újabb magyar szociográfiai irodalom kérdéséhez, 4-5. sz., 1938: A zsidókérdésről [Torda László könyvéről], 2-3. sz., Család és tekintélyuralom, 6. sz., 1939: A Zeitschrift für Sozialforschung [...], 4-5. sz.), Szocializmus (1936: A magyar szabadkőművességszerepe, 12. sz., 1937: Az „elnémult harangok” kora, 12. sz.), Munka (1938: Spielberg..., 60. sz.), Magyar Fórum (1938: Zsidókérdés Magyarországon, 1. sz.), Szép Szó (1938: Erdei Ferenc: Parasztok, VI. köt. 25. sz., Egy „klasszikus” szocialista. Kari Kautsky halálára, VII. köt. 27-28. sz., 1939: Földreform ipari kisajátítással, VIII. köt. 32-33. sz., Egy „korszerű” szocialista, VIII. köt. 34. sz.), A társadalomtudomány és a munkásság (1940: A magyar progresszió 255
