Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)
Régészet - Varga Sándor: 10-11. századi cölöpszerkezetes temetkezések a Kárpát-medencében
Varga Sándor 10-11. századi cölöpszerkezetes temetkezések a Kárpát-medencében 3. Ipolykiskeszi/Malé Kosihy (Sk): a 10. század első harmadának vége (920) és a 11. század utolsó harmadának közepe (1080) közé keltezett temető teljes egészében feltárt (Hanuliak 1994, 66-68,93). A 434 sír közül egy temetkezésben,3 a 173. sírban (Hanuliak 1994, Obr. 14. 3, Tab. XXXVIII. A) dokumentáltak cölöpszerkezetes kialakítást. 4. Kecskemét-Törökfái, Gerőmajor: a rövid ásatási jelentés alapján egy 10-11. századi temető részlete, mintegy 60 sír került feltárásra 1995-ben (H. Tóth 1997, 79), amelyek közül 5 sírban (4., 11., 27., 30. és 37. sír) egyértelműen megállapítható volt a cölöpszerkezetes kialakítás.4 5. Lébény-Kaszás-domb: a teljesen feltárt temető használati idejét, leletanyaga alapján, a 10. század közepétől, második felének utolsó évtizedeitől, all. század elejéig/első feléig datálták (Horváth- Tomka 2014,120). A 96 sír5 közül 2 temetkezésben, a 92. (Horváth-Tomka 2014,108, 56. tábla 2.) és a 104. sírban (Horváth-Tomka 2014,109,58. tábla 1.) fordult elő cölöpszerkezetes kialakítás. A temető egy további sírjánál (64. sír) szintén felmerül a sírtípus megléte (Vö.: Horváth-Tomka 2014,51. tábla 2). Bár a közlésben a sírgödör koponya felőli végének mindkét oldalán jelentkező kitüremkedő részt állati eredetű bolygatással magyarázták (Horváth-Tomka 2014,104), azok szimmetrikus állása, félköríves formája, valamint sírgödrön belüli helyzete (koponya vonalában) megengedi a cölöpös sírként való értelmezést. 6. Nyitranagykér/Vel’ky Kyr/Milanovce- Kelemenka (Sk): a 11. század második felére datált 72 síros temetőrészlet egy sírja (7. sír) volt cölöpszerkezetes kialakítású (Habovstiak 1964, 414-415). 3 A sírról készült rajz alapján korábban felmerült a 258. sír esetében is a cölöpszerkezetes kialakítás (vö.: Gallina-Varga 2016, 356. j.). A valóságban azonban a csontváz alatt található 2-3 cm vastag valamilyen növényi maradványt (moha, szalma stb.) figyelt és dokumentált az ásató (Hanuliak 1994,17). 4 KJM RégAd 95.714.7. 5 A 96 sírban összesen 99 temetkezés volt, illetve valószínűsíthető, hogy a temetőhöz tartozik egy további, üres sírgödör is (Horváth-Tomka 2014,112). 7. Szőreg-Homokbánya: a homokkitermeléssel részben elpusztított,6 a szakirodalomban a 11. századra keltezett temető 43 feltárt sírja közül egyben, a 25. sírban (Bálint 1991, 85-87, Taf. XXVI) fordult elő cölöpös sírforma (1. tábla 1-5).7 8. Tiszalúc-Sarkadpuszta: a teljesen feltárt 11. századi temető 252 sírja közül 8 temetkezésnél, a 157. (Kovács 2015,132-133, 31. tábla), 159. (Kovács 2015,133, 31. tábla, 69. kép), 167. (Kovács 2015, 136, 33. tábla, 72. kép), 179. (Kovács 2015, 138, 34. tábla), 182. (Kovács 2015,139-140, 34. tábla, 75. kép), 193. (Kovács 2015, 142, 36. tábla, 76. kép), 196. (Kovács 2015,144,36. tábla, 78. kép) és a 229. sírnál (Kovács 2015,152,42. tábla) lehetett megfigyelni a cölöpszerkezetes kialakítást. Egy további sír (206.) esetében, annak általánostól eltérő sírformája miatt szintén felmerült a vizsgált sírtípushoz való tartozás (Kovács 2015,171). Templom körüli temetőkben előforduló cölöpszerkezetes temetkezések 1. Esztergom-Zsidód: a 11. század végétől a 14. század második feléig használt templom körüli temető csaknem egésze feltárásra került (Molnár 2005, 112). A 819 temetkezés közül 18 sírban fordult elő padkás, cölöpszerkezetes kialakítás, amelyek a temető ÉNy-i szegletében csoportosultak (Molnár 2005,111, 4. kép). 6 Bálint Csanád véleménye szerint a feltárt sírok a temető sírjainak kb. 10 %-át jelenti (Bálint 1991, 76). 7 A lelőhely közlése alkalmával a sírokból előkerült leletanyag kiértékelése, elemzése, főként azok temetőn belüli előfordulása, csoportosulása nem történt meg teljes mértékben, amelynek elvégzése, véleményem szerint, alapvetően változtatna temető megítélésén. Ezt megerősíteni látszik a kutatásban újabban felmerülő temetőszerkezetek, típusok, amelyek alapján célszerű és időszerű újraértelmezni a szőregi temetőt is. Előzetesen annyit érdemes leszögezni, hogy az előkerült leletanyag és bizonyos temetkezési szokások alapján a temetőn belül két kronológiai csoport (10. század utolsó harmada, vége és 11. század közepe, második fele) látszik körvonalazódni ellenben a csak 11. századi (Bálint 1991, 97; Révész 2016, 639) keltezéssel, vagy a 10-11. századi, folytonos használattal (Kürti 1994, 380). A temető kritikai újraközlését PhD disszertációmban végzem el. 90
