Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)
Régészet - Varga Sándor: 10-11. századi cölöpszerkezetes temetkezések a Kárpát-medencében
Varga Sándor 10-11. századi cölöpszerkezetes temetkezések a Kárpát-medencében 2. Ópusztaszer-Monostor: a több évszázadon keresztül használt templom körüli temető legkorábbi fázisát a 11. századra keltezi a kutatás (Béres et AL 1996, 25-28, 32; Trogmayer 2000, 100]. A több építési periódusra, különböző funkcióval (templom és kolostor) rendelkező egyházi épületek belsejében és annak környezetében összesen 961 sír került feltárásra, amelyek közül egyben, a 726. sírban volt cölöpszerkezetes sírforma. 726. sír (2. tábla 1-3): T.: NyDNy-KÉK, 248-68°, h.: 228 cm, sz.: 75-78 cm, m.: 199-208 cm, vh.: 158 cm. A nagyméretű, lekerekített sarkú, téglalap alaprajzú sírfolt betöltésében építési törmelék nem volt. A sír jelentkezési szintjén, illetve annak bontása során jól érzékelhetők voltak a meredek esésű hosszanti oldalfalakban, a csontváz válla és térde vonalában kialakított félköríves bevágások, amelyek közel a sírfenékig lenyúltak. A sír egyenes alján átlag 8 cm vastagságú kevert földréteget dokumentált az ásató. A sírban háton fekvő, nyújtott testhelyzetű, senilis korú (63 éves)8 nő csontváza feküdt. Koponyája bal oldalára fordult, vállai felhúzott helyzetben, karcsontjai szorosan a bordák mellett, jobb kézfeje a medencelapát alatt helyezkedett el. Mell.: 1. A koponya jobb oldalának hátsó részén, ovális alakú, kerek keresztmetszetű, ezüst alapú ötvözetből készített, nyitott végű huzalkarika feküdt. Átm.: 1,2x1,5 cm (MFM ltsz. 95.2.271.). 2. A koponya alól, a nyakcsigolyák vonalában, egy kerek keresztmetszetű, ezüst alapú ötvözetből készített, S-végű karika került elő, melynek elkalapált vége letörött. Átm.: 1,6 cm (MFM ltsz. 95.2.272. ). 3. Közvetlenül az előbbi karika mellett, egy másik kerek keresztmetszetű, ezüstből készített S-végű karika helyezkedett el, melynek S-vége szintén letörött. Átm.: 2,3 cm (MFM ltsz. 95.2.273. ). 4. Jobb kezénekujján nyitott, hegyesre kalapált végű, többszörösen csavart („fonott”), töredékes állapotú huzalgyűrű került elő. Átm.: 2,3 cm (MFM ltsz. 95.2.274.).9 3. Szombathely-Szent Márton templom: a valószínűleg Karoling-kori előzményekkel rendelkező 8 Farkas 1998,11. táblázat. 9 A sírból előkerült tárgyak fele jelenleg kiállításban van, így méretarányos tárgyrajzot, vagy tárgyfotót nem tudtam készíteni, illetve a leletek pontos méretadatait is mellőznöm kellet (huzalvastagság, súly). templom cintermében 65 temetkezés került feltárásra, amelyek közül az ásatók véleménye szerint a rétegtan és a leletanyag alapján 40 sír tartozott a 9. és 12. század közé (Kiss-Tóth 2000, 244). Ez utóbbiak közül két esetben, a 17. (Kiss-Tóth 2000, 246, 78. tábla) és 21. sírban (Kiss-Tóth 2000, 247, 79. tábla) fordult elő cölöpszerkezetes sírgödör. Az ásatók a 17. sírt all. század közepe (B periódus), míg a 21. sírt a 9. százada közepe (A periódus) tájékára keltezték. Terminológiai megjegyzések A 10-11. századi lelőhelyek vonatkozásában az eddig közzétett egyedi sírformára többféle megnevezést használ a kutatás. A sírtípust leggyakrabban „füles” sírként említik (H. Tóth 1997, 79; Kiss-Tóth 2000, 246; Molnár 2005, 112; Horváth-Tomka 2014,112; Kovács 2015,167-171), de előfordul a cölöpszerkezetes (Gallina 2000, 16; Molnár 2005,111; Gallina-Varga 2013,128; Gallina-Varga 2016,132-134), sírépítményes (Gallina-Varga 2016,132) vagy gerendavázas/ gerendaszerkezetes10 11 kifejezés is.11 Ezek közül éppen a legtöbbet használt „füles sír” kifejezés a legalkalmatlanabb a sírtípus meghatározására, miután azt egy az avar kori temetőkben előforduló, a cölöpös síroktól eltérő sírformára is használja a kutatás.12 * A temetkezési forma 10 A német Balkensystem kifejezésből (Bálint 1991,85). 11 Ezen elnevezések mindegyike jól ismert a honfoglalást közvetlenül megelőző időszakok kutatásában is, miután a sírtípus szerkezetének vizsgálatára, az oszlophelyek funkciójára, konstrukciójára elsősorban az avar korral foglalkozó kutatók fektettek nagyobb hangsúlyt (lásd: Kovrig 1963,61-63; Tomka 1977-78,76; H. Tóth 1981, 189; Wicker 1990,32). 12 Lőrinczy Gábor, a Szegvár-Oromdűlő 1. sír kapcsán használta az egyszerű aknasíroktól elkülönülő fülessír kifejezést (Lőrinczy 1991, 129-130). A jelentkezési szinten a fülessír egyszerű aknasírként rajzolódik, amelynek sírmélységétől függően, különböző mélységben az oldalak mentén keskeny, nem túl mély bevágások, vájatok figyelhetők meg. Е keskeny vájatokba eredetileg deszkákat helyeztek, amire áldozati állatot helyeztek a temetés során. Az ilyen sírok metszetén, a függőleges oldalfalból kiugró kis vájatok jelentik a füleket, ami miatt az elnevezést kapta. Az újabb, jól dokumentált feltárások több ilyen sírt is eredményeztek az avar kori temetőkben (lásd: Gallina-Varga 91
