Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)
Régészet - Varga Sándor: 10-11. századi cölöpszerkezetes temetkezések a Kárpát-medencében
10-11. századi cölöpszerkezetes temetkezések a Kárpát-medencében1 Varga Sándor Bevezetés A honfoglalás és kora Árpád-kori temetők sírjai között megtalálható egy sajátos, kis esetszámban előforduló, a többi sírtípustól szerkezetében jól elkülöníthető temetkezési forma, amelynek elterjedését, variációit, illetve kapcsolatát részleteiben eddig még nem vizsgálta a kutatás. A sírforma érdekessége, hogy a Kárpát-medence területén legnagyobb esetszámban az avar kori temetőkben fordult elő. A Kárpátoktól keletre, a vizsgált korszakból ugyanakkor jelenleg nem ismerünk hasonló kialakítású temetkezést, ami alapján joggal feltételezhetjük, hogy a sírforma a Kárpát-medencébe érkező magyarság temetkezési szokásában idegen elemként jelent meg, amelynek gyökere helyben keresendő. Tanulmányomban e temetkezési forma lelőhelyeinek katasztere mellett kitérek a síroknak a szakirodalomban elterjedt különféle elnevezésére, valamint részletesen megvizsgálom típusait, területi elterjedését, a sírok leletanyagát, időrendi helyzetüket, illetve röviden áttekintem a korábbi időszak hasonló jellegű temetkezéseivel való kapcsolat problémáit, nehézségeit. 1 Dolgozatom két korábbi előadásom (10-11. századi cölöpszerkezetes temetkezések a Kárpát-medencében. In: „Hadak útján” Népvándorlás kor Fiatal Kutatóinak XXIII. Konferenciája, Veszprém 2013. október 2-4. és Ahelybentaláltnépességmeghatározásánaklehetőségei a Duna-Tisza közének 10-11. századi temetőiben. In: „Az Alföld a 9. században II. - Új eredmények” Szeged 2014. május 21-23.) részben átdolgozott, kibővített és jegyzetekkel ellátott változata. A 10-11. századi cölöpszerkezetes sírok katasztere 1. Fadd-Jegeshegy 1. temető: a 10. század közepe és a 11. század közepe közé keltezett temetőt az ásató mintegy 300 sírosra becsülte (Odor 2007]. A feltárt 213 sírból 2 esetben fordult elő cölöpszerkezetes kialakítás. A két sír (10. és 206.] egymás mellett, előzetesen a temető 11. század elejére keltezett részében foglalt helyet. Mindkét sírnál a hosszanti oldalak mentén rajzolódott 2-2 oszlophely foltja. A 10. sírban (gyermek] a lekerekített téglalap alaprajzú oszlophelyek a sírfenékig értek, míg a 206. sír (felnőtt] kör alakú oszlophelyeit a sír aljánál mélyebbre ásták.2 2. Homokmégy-Székes: a teljesen feltárt temetőt a 10. század középső harmadára, közepére és a 11. század első negyede közé datáltuk (Gallina-Varga 2013,132; Gallina-Varga 2016, 176]. A feltárt 206 temetkezés közül 7-ben, a 43. (Gallina-Hajdrik 1995,143,1. tábla; Gallina- Varga 2016,90,40. tábla], 47. (Gallina-Hajdrik 1995,143,1. tábla; Gallina-Varga 2016,90-91, 41. tábla], 228. (Gallina-Varga 2016,116-117, 101. tábla], 231. (Gallina-Varga 2013, 3. kép 1; Gallina-Varga 2016, 117, 104. tábla], 241. (Gallina-Varga 2013,3. kép 2; Gallina-Varga 2016.117.105. tábla], 245. (Gallina-Varga 2016, 118.105. tábla] és 274. sírban (Gallina-Varga 2013, 3. kép 3-4; Gallina-Varga 2016, 119, 107. tábla] fordult elő a sír falában oszlopszerű bevágás, vagy a sír aljába lemélyedő cölöphely (Gallina-Varga 2013, 128; Gallina-Varga 2016,132]. 2 A temetővel, illetve a sírokkal kapcsolatos információk Odor János szíves szóbeli közlése. 89
