Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)
Néprajz - Kulturális antropológia - Bene Viktor - Hegedűs Anita - Kiss Anett - Pusztai Bertalan: Bűn és bűnhődés. Az egészség társadalmi konstrukciója szegedi fiatalok körében
Bene Viktor - Hegedűs Anita - Kiss Anett - Pusztai Bertalan Bűn és bűnhődés Atársadalmi normák kultúrafüggőek. Normák szabályozzák a hétköznapi élet néha aprócseprő, banális részleteit is. A normaszegő cselekedeteket a szociológia devianciáknak, vagyis a társadalomban elfogadott magatartástól eltérő viselkedéseknek definiálja, amiknek három kritériuma van: 1. akkor deviáns valami, ha az eltér a társadalomban elvártaktól; 2. mindig egy kisebb részét érinti a társadalomnak, hiszen a többséghez viszonyítunk; 3. meg kell tudnunk határozni, hogy valami a társadalom számára miért nem követendő (Pikó 2002). A társadalmi normák a társadalmi szerepeknek megfelelő cselekvést várják el. Azért cselekszünk a normák szerint, hogy elkerüljük más emberek rosszallását (Elster 2001). Talcott Parsons társadalmi egészségdefiníciója szerint az egészség optimális képesség azért, hogy hatékonyan el tudjuk látni társadalmi szerepeinket. Azonban társadalmi szerepeink eltérőek: mindegyik szerep mást követel meg és mindegyik szerepnek máshogyan lehet megfelelni (Pikó 2006). Ahogy a társadalom változott az idő folyamán, úgy változtak a társadalom által lefektetett társadalmi normák is. A kapitalizmus globálissá terebélyesedésével a reklámok sugallják leginkább, hogy milyennek is kéne lennünk „normális” esetben. A fogyasztás életfilozófiává, a legfontosabb életszervezési ponttá vált, melynek minden más kényszeresen alárendelődik (Pikó 2003). A kor jelszava az önmegvalósítás, aminél a fogyasztás nem csak lehetőség, hanem társadalmi szükséglet. Aki erre képtelen vagy éppen nem hajlandó, azt a társadalom többi tagja a perifériára szorítja, és csak végszükség esetén lépnek kapcsolatba vele, ami depresszióhoz vezethet. Jellemző a túlzott megfelelési kényszer által kiváltott szorongás. Az állandó félelem az emberekben, hogy nem elég jók arra a munkára, amit csinálnak, amitelvárnaktőlük-Akövetelményeknek való folytonos megfelelés, és az egzisztenciális szint megtartása arra kényszeríti az egyéneket, hogy a lehető legtöbbet nyújtsák munkájuk során. Kizsákmányolják így magukat, holott a legfőbb céljuknak maguk is a karrier és a magánélet közötti egyensúlykialakításáttartják(BENCSiKetal.2017). Az állandó szorongás leküzdése érdekében több időt fordítanak a munkára az alvás, az étkezés, a szórakozás kárára. Mindez, a nagymértékű stresszforrás és a nem megfelelő körülmények, az egészségre káros cselekvésekhez vezethetnek. Egy 1983 és 1988 között készült longitudinális vizsgálat a vizsgált csoport esetében a neurotikus és depressziós tünetekről beszámoló személyek arányának 24%-ról 34%-ra való növekedéséről számolt be (Kopp et al. 1999). Az azóta eltelt időszakban ez az arány a felmérések szerint több mint 20%-kal nőtt. A stressz nagyban befolyásolja az egyén mentális egészségi állapotát. Folkman és Lazarus (1985, 152) szerint a stressz „az egyén és a környezete közötti kapcsolat, amely környezetet az egyén egészsége szempontjából számára relevánsnak vagy nem relevánsnak értékeli, és amely az egyén erőforrásait igénybe veszi vagy kiterjeszti." A krónikus stressz nagyban hozzájárul fizikai és mentális betegségek sorának kialakulásához. Okozhat szív- és érrendszeri betegséget, cukorbetegséget, metabolikus szindrómát, autoimmun betegséget és depressziót (Cohen - Janicki-Deverts - Miller 2007). Számos bizonyíték azt engedi sejtetni, hogy a stressz által okozott patológiai hatások és a megbetegedés kockázata összekapcsolhatók az immunrendszer felgyorsult öregedésével. Az egészségtelen viselkedést (ülő életvitel, nem egészséges táplálkozás, dohányzás, kábítószer használat stb.) a stressznek való kitettség járulékos jelenségeként vizsgálhatjuk. Számos kutatás alátámasztotta, hogy az egészséges életmód, amely a táplálkozás fontosságát, a stressz kezelését és a testmozgást tartja szem előtt, a fizikai test biológiájára kiemelten pozitív hatást gyakorol, ami a természetes öregedést is lassítja (Ornish et al. 2013; PuTERMANetal. 2013). Ahogyan fentebb is jeleztük, a mértéktartás az egészséges életmód egyik legfontosabb összetevője. Összehasonlító európai kutatások során tárták fel, hogy nők esetében a jó egészség alapját az alvásra, a testápolásra és a nem piaci munkára fordított idő csökkentése, és a piaci munkára fordított idő növelése adja.2 Az egyes 2 Az eredmények Podor és Halliday 2012-es, Egyesült Államokban végzett kutatásával korrelál a piaci munkára fordított idő mennyiségével kapcsolatban (a nem munkára és a szabadidőre vonatkozó eredmények nem egyeznek meg). 389
