Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)
Néprajz - Kulturális antropológia - Bene Viktor - Hegedűs Anita - Kiss Anett - Pusztai Bertalan: Bűn és bűnhődés. Az egészség társadalmi konstrukciója szegedi fiatalok körében
Bene Viktor - Hegedűs Anita - Kiss Anett - Pusztai Bertalan Bűn és bűnhődés vizsgálati országokban eltérő eredmények is születtek. Az Olaszországban végzett vizsgálatok szerint a testápolás és a jobb egészség pozitívan kapcsolódnak egymáshoz, míg a piaci munkának szentelt idő nem mutatott összefüggést az egészség javulásával. Olaszországban tehát az egyén egészségügyi állapota és a szabadidő eltöltése pozitívan kapcsolódik össze, míg az Egyesült Királyságban végzett kutatások szerint a munkában töltött idő hat pozitívan az egészségre. Franciaországban, Spanyolországban, Németországban és Hollandiában a vizsgálatok a szabadidő eltöltése és az egészségi állapot között nem tártak fel szignifikáns kapcsolatot (Gimenez-Nadal - Molina 2014). Személyes kapcsolataink ápolását is nagyban meghatározza stressz-szintünk. A napi rendszeres szóváltások nemcsak okai, de következményei is lehetnek az egészség és a lelkiállapot romlásának. Ez egyénfüggő, hiszen van, akinek a hangulata javul stressz hatására. Azt azonban biztosan állíthatjuk, hogy az alacsony önbecsüléssel rendelkező személyek stressz hatására hajlamosabbak fizikai tünetek generálására, mint magas önérzettel rendelkező társaik (Lazarus - Folkman - DeLongis 1988). Egészségtelen táplálkozási szokások, nagy mennyiségű alkoholfogyasztás, cigarettázás, hiányos fizikai aktivitás, hosszas ülés, rövid, illetőleg túl hosszú alvás és silány alvásminőség egyenként mind növelik a betegségek kialakulásának kockázatát, vagy akár az elhalálozás bekövetkeztét (Biddle et al. 2016; Wilmot et al. 2012; Khaw et al. 2008; Knutson 2010; Cappuccio et al. 2010). Amennyiben a korábban felsorolt egészségre ártalmas viselkedések száma növekszik, az egészségtelen és betegségekkel teli élet esélye is exponenciálisan megnő. Kimutatott tény, hogy ezen viselkedések kombinációja nagyobb eséllyel generál betegséget, mint az egyes viselkedések önálló hatásai (Ding et al. 2015; Krokstad et al. 2017). Ez szinergikus kapcsolatot feltételez a rizikófaktorok között. Ebből adódóan átfogó viselkedési intervenciók az egyén egészségére nézve eredményesebbek, mint az egyetlen viselkedési problémára fókuszáló problémamegoldó stratégiák. Egészségesebb viselkedési minták - például megfontoltabb táplálkozási szokások, a fizikai aktivitás növelése, kevesebb alkoholfogyasztás - csökkentik a pszichológiai distresszt, és javítják az egyén saját egészségéről vélt állapotát (CoNRYetal. 2011; Vergeretal. 2009; Griffin et al. 2014; Guallar-Castillón et al. 2014). A betegeskedés és az elhalálozás esélyeit a hosszas ülés és a túlzott alvás is növelheti. Kevés alvás viszont számos fizikai és mentális egészségügyi problémához vezet: depresszióra való hajlam növekedése, szív- és érrendszeri betegség, túlsúly problémákés cukorbetegség (Baglioni etal. 2011; Buxton - Marcelli 2010). Az alvás különböző aspektusai pszichológiai konstruktumokat is befolyásolnak. Az egészségérzet, a hangulat és az érzelmek általában az alvás minőségének és megszakítatlanságának szubjektív percepciói (PiLCHERetal. 1997; MEZiCKetal. 2009). Ráadásul az alvászavarok a fáradtság és álmosság miatt napközbeni diszfunkciót eredményeznek. A fáradtság korlátozza az egyént abban, hogy erőfeszítést igénylő, proaktív viselkedéseket mutasson fel (pl. testmozgás, kivizsgálásokon való részvétel) az egészsége javítása érdekében (Feeney - Collins, 2015; Gill et al. 2001; Timmerman et al. 2015). A testmozgás pozitív hatással van az általános egészségre, a szorongás és a depresszió megszüntetésére, valamint a pozitív kedélyállapot kialakulására. Ez a kapcsolat a szocioökonómiai és fizikai egészségügyi állapottól független, fiatal és idős korosztályra és mindkét nemre egyaránt érvényes. Szilárd bizonyítékokkal támasztható alá, hogy a fizikai aktivitás, a testmozgás enyhítheti az enyhe depresszió tüneteit (Taylor - Sallis - Needle 1985). Alkoholizmusról és droghasználatról leszoktató projektek segédprogramjaként is használják a sportolást, hogy az egyén saját magáról felépített képét fejlesszék, a szociális készségeket és a kognitív működést erősítsék, illetve csökkentsék a szorongás szimptómáit. Azonban kutatási eredmények azt is bizonyították, hogy bizonyos esetekben a testmozgás negatív lélektani jelenségeket is okozhat (Taylor - Sallis - Needle, 1985). A mentális egészség ápolásában az aktív életmód és a testmozgás nagy szerepet játszik. 390
