Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)
Néprajz - Kulturális antropológia - Purgel Nóra: "Áldás, békesség!" Szegváron. Adatok a református közösség történetéhez
Purgel Nóra Áldás, békesség!" Szegváron - Adatok a református közösség történetéhez együtt 50 főnél többen voltak a teremben, amely így megtelt a hívekkel. A gyerekek hittanra jártak a konfirmálást megelőzően, aminek a tudásanyagából osztályozó vizsga volt a jelentős szertartás előtt. A vizsgajegyet az értesítőbe is beírták. Egyik adatközlőm Csák Józsefre, mint szigorú lelkész-tanárra emlékszik vissza. Fehér ruhában körbe álltak, és kockára vágott kenyeret ettek a konfirmáláskor, de csak a felnőttek ittak a borral telt kehelyből, melynek szélét mindenki után fehér ruhával megtörölték. A karitatív tevékenységet folytató Mocsonoki Lídia diakonissza nővér énekkart is vezetett, amely 1948-ban szerveződött. A tagjait fotó örökítette meg, amely a Lídia-házban található. Lídia testvér gyermekként került a faluba, tanyán nevelték nevelőszülei, majd a második világháború előtt visszatért és nevelőanyját ápolta. Az 1970-es években lakott az épületben és Debrecenben hunyt el. A templomban gondnoki munkát végzett és az istentiszteleteken harmóniumon játszott. Ha nem volt lelkipásztor, akkor ő tartotta meg a vasárnapi istentiszteletet. Juhász Lászlóné és családja elköltözése után az épület névadója lakott a templom melletti házban, a folyosó végén, egy szoba-konyha elosztású házrészben. Később, a diakonissza testvér halála után rokonai laktak az épületben. Napjainkban folyamatosan renoválják, festik a helyiségeket, és alakítják az igényeiknek megfelelően, hiszen a téli szertartásoknak szintén ez a helyszíne, ahogyan régen is. Kádár Györgyné elmondta, hogy még az 1990-es években társadalmi munkában javította meg kőműves férje, Kádár György az imaház falát. A cserépkályhába befűtenek az istentisztelet előtt, amelyet nem újítottak fel korábban sem, csupán Nagy-György Jenő tiszteletes úrék csináltattak új kéményt az imateremre, és kicsit kijavították a falat. A templom megépülése után is csak vasárnaponként volt istentisztelet, de az esküvők időpontját a hívek igényeihez igazították, így előfordult, hogy valaki szerdán esküdött örök hűséget párjának. 1948 után, a már felszentelt templomban családias volt a szertartás, mert kevesen jártak rendszeresen: többek között a Bihari család és a Szabó család. Bihari Mátyás orgonáit a szertartásokon. Ülésrend ma sincs és korábban sem volt: egyik adatközlőm szerint az „előkelőségek" elöl, a gyerekek hátul foglaltak helyet, de nem választották szét a férfiakat és nőket. A családok együtt ültek a padokban. A hittanóráról érkező gyerekeket a lelkipásztor külön ültette le. A lelkész és a családja a bejárati ajtó mellett jobbra, a kispadon ült. A presbiterek a szószék mellett, jobbról és balról 6-6 darab, díszesen faragott széken foglaltak helyet. A presbitereket választották, a presbitériumnak egy időben Horváth Ferenc volt a vezetője, ő mondta ki a döntéseknél végszót. Az elöljárók személyét papíron, titkosan szavazták meg a hívek. Középkorú adatközlőm édesanyja, Szegvárra költözése óta járt rendszeresen a templomba (1990-es évek vége), és mindig odaült és ma is odaül, ahol édesanyjával először foglaltak helyet. Az ünnepek hasonlóan telnek a helyi református eklézsiában, mint egykor. A reformáció napját, október 31-ét megünnepelték, de nem hivalkodóan. Karácsony, húsvét és pünkösd napján biztosan volt istentisztelet, ahogyan ma is. Előfordult, hogy pünkösd ünnepén és másnapján is volt istentisztelet, de az lelkész elfoglaltsága miatt manapság már csak az egyik napon van szertartás. Úrvacsoraosztás karácsonykor, húsvétkor, pünkösdkor, újkenyér, majd újbor ünnepén volt, ahogyan ma is. Azúr áldását kérik a kenyérre és a borra, melyet a gyülekezeti tagok közül hoz valaki. Az úrvacsora kiosztása az asztal mellett felsorakozva történik, ahová a tagok énekszóval közelednek: a lelkész mindenkihez egyesével odalép és esznek egy kenyérkockát, majd isznak a borral telt kehelyből. A lelkész megtöröli a kehely oldalát mindenki után. Többen bojtos ételt fogyasztanak nagypénteken, a hústól tartózkodnak, de nem olyan komolyan veszik, mint a katolikusok. Vallásos emberként tudatában vannak a nagypéntek jelentőségének. Bár a reformátusoknál nem előírás a böjtölés, de néhányan szinte egész nap nem esznek, mert sokat készülnek az ünnepre, sok a teendő a háztartásban. Van, aki tésztaételt eszik azon a napon. Régen nagypénteken is volt istentisztelet, néhány éve Nagy Zoltán tiszteletes is tartott istentiszteletet nagypénteken, de mostanság a sok elfoglaltsága miatt csak korlátozott időben tud Szegvárra járni a hívekhez. 348
