Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)
Történettudomány - Lengyel András: Mutatvány az 1945 előtti magyar ellenkultúra kislexikonából - Ötvenöt címszó
Lengyel András Mutatvány az 1945 előtti magyar ellenkultúra kislexikonából - Ötvenöt címszó szerk., 1905 nyarán külföldön próbál letelepedni, sikertelenül, nov: a Figyelő megszűnik. 1908/18: a Nyugat szerk.-je, 1912/18: főmunkatársa, 1919: a Magyarország színikritikusa, 1920/29: a Nyugat szerk.-je. — A modern m. ir. legendás szerkesztőegyénisége, aki korai kritikáit leszámítva alig írt, de tevékenysége döntően alakította a m. szellemi életet. A máig élő alapértelmezést elsőként Schöpflin (1919) adta róla: „ő volt az, aki a szerkesztési munka tömegét végezte, a közlendő kéziratokat kiválogatta, az írókkal munkáikról tárgyalt, témákat adott nekik, a folyóiratot kéthétről-kéthétre összeállította: Az ő ízlése volt a Nyugat lelke (...). Minden irodalmi vállalat valamivel más, mint a bele dolgozó munkatársak munkáinak összege, ez a más (...), mely az egymásra következő közleményeken túl, ezeket valamiféle egységbe fűzve megmutatkozik, ez volt a Nyugatban az, amit jórészt Osvát Ernő adott hozzá. (...) Neki nem egyes közlemények kisebb vagy nagyobb száma az oeuvreje, hanem maga a Nyugat.” Tevékenysége azonban kritikát is kiváltott, ennek jele volt az ún. Hatvany-Osvát-affér (1911/12), amely majdnem a Nyugat megszűnéséhez vezetett. S író-felfedező „buzgalmát", ítéleti merevségét mások is, később is nehezményezték (pl. Szabó Lőrinc vagy József Attila), Kolozsvári-Grandpierre Emil pedig azt állította róla, hogy „idióták légióját” szabadította rá az irodalomra. írás-görcse csak fokozta legendáját. Legpontosabb minősítését Ady adta, aki szerint Osvát „nem akárki", de „irodalmi pápának" nem fogadja el. A Nyugat 1923-ban (11-12. sz., könyvformában is) Osvátszámmal tisztelte meg. — írásai: Zsidó Híradó (1897: A czionista mozgalom kudarcza, júl. 1.), Esti Újság (1897, 1899), A Jövő (1898), Magyar Kritika (1898), Budapesti Hírlap (1898/99), A Hét (1898/1901), Országos Hírlap (1899), Budapesti Napló (1899/1900), Arad és Vidéke (1899) , Új Magyar Szemle (1900), Fővárosi Lapok (1900) , Magyar Hírlap (1901), Magyar Géniusz (1902/03), Magyar Szemle (1903), Figyelő (1905), Világ (1912), Figáró (1919), Magyarország (1919), Nyugat (1926, 1928), Pesti Napló (1928). (...) - M: Az elégedetlenség könyvéből. [Aforizmák.] Bev. Ignotus. Gyoma, 1930. - Osvát Ernő Összes írásai. Sajtó alá rend. Osvát Kálmán. Bp. 1945.- Az elégedetlenség könyvéből. Összegyűjtött írások. Bp. 1995. - Aforizmák. Utószó: Fráter Zoltán. Bp. 2016. ír. Gulyás XIX. 899., MIL 2: 407-409., MÉL 2: 328., UMIL 2: 1525., Tessék színt vallani. Osvát Ernő szerkesztői levelezése /-//. Sajtó alá rend. és a kísérő tanulmányokat írta: Kosztolánczy Tibor, Nemeskéri Erika. Bp. 2019., Osvát Ernő a kortársak között. Szerk. Kőszeg Ferenc, Márványi Judit. Bp. 1985., Fráter Zoltán: Osvát Ernő élete és halála. Bp. 1987., Kosztolánczy Tibor: A fiatal Osvát Ernő. Bp. 2009. (bibliográfiával!), Osvát Kálmán: Osvát Ernő. Adatok Osvát Ernő életrajzához. Nyugat, 1930. 23. sz., Uő: Előfutamok: Osvát-életrajzhoz. Magyar Csillag, 1944. márc. 15., Kenéz-Kurlander Ede: Osvát Ernő ősei. Szombat, 1929. nov. 16., Uő: Újabb adatok Osvát Ernő őseiről. Szombat, 1929. dec. 7., Halott leányával szembenézve lőtte át szívét Osvát Ernő. Az Est, 1929. okt. 30. 5-6., Osvát Ernő felesége megmérgezte magát. Az Est, 1927. máj. 4. 6., Osvát Ernőné meghalt. Pesti Napló, 1927. máj. 5. 13., Reichard Piroska: Osvát Ernő jegyzetei. Nyugat, 1933. 21. sz., Basch Lóránt: Két literátor: Osvát és Babits. It, 1958. 2. sz., Schöpflin Aladár: Osvát Ernő. Nyugat, 1919.1. sz., Ignotus: Osvát Ernőjubileumára. Nyugat, 1923.11-12. sz., Lukács György: Osvát Ernő összes írásai. Társadalmi Szemle, 1946. 5. sz., Lackó Miklós: Osvát Ernő. = Uő: Szerep és mű. Bp. 1981. 7-41., Fráter Zoltán: Osvát Ernő ismeretlen kritikái. It, 1981. 2. sz., Sánta Gábor: Csonka kezű Rafael. A szépíró Osvát Ernő. = „Modernnek kell lenni mindenestül."(?) Szerk.: Szigeti Lajos Sándor. Szeged, 1996. 97-115., Szilágyi Judit: Apakomplexus a Nyugatban. Vigília, 2008.2. sz., Kelevéz Ágnes: Egy legendás Osvát-levél nyomában. Holmi, 2008. 1. sz., Bíró-Balogh Tamás: Osvát Ernő elfelejtett nyilatkozata. Holmi, 2008. 1. sz., Szilágyi Judit: Osvát Ernő és a nők. Kalligram, 2008. 4. sz., Kádár Judit: Osvát, a férfi. Beszélő, 2012.1-3. sz., Lengyel András: Az aforizmaíró Osvát. Kalligram, 2018.11. sz. Politzer Zsigmond (Námesztó [Árva vm], 1839.- Budapest, 1917. febr. 15.) könyvkereskedő és kiadó. — 1867: Bp.-en, a Károly körúton antikváriumot nyitott, boltját az 1880-as évek elején 249
