Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)
Történettudomány - Lengyel András: Mutatvány az 1945 előtti magyar ellenkultúra kislexikonából - Ötvenöt címszó
Lengyel András Mutatvány az 1945 előtti magyar ellenkultúra kislexikonéból - Ötvenöt címszó áthelyezte a Kecskeméti u. 4. alá. Fölismerve az egyetemi tan- és segédkönyvekben való hiányt, üzletét 1887: kiadói térre is kiterjesztette, elsősorban jogi könyveket, pl. jegyzeteket, jogi kompendiumokat adott ki. Kiadói üzlete rohamosan növekedett. 1897: „kiadta az első jelentősebb kiadványát, Pikier Gyula egyetemi tanár könyvét a jog keletkezéséről és fejlődéséről”. Ezzel megtörtént az áttörés, tekintélye megnőtt, ettől kezdve az egyetem professzorainak jogi műveit elsősorban ő adta ki. 1900: bevette a cégbe fiát, Adolfot, s a cég „Politzer Zsigmond és fia" néven működött tovább. 1901: átvette a Huszadik Századot, „majd ennek szerkesztőivel megalapította a Társadalomtudományi Könyvtárt.” Cége a társadalomtudományi könyvkiadás fontos intézménye lett. 1904: nyugdíjba ment, a céget fia vitte tovább. Ir. Politzer Zsigmond. Corvina, 1917. 5. sz., Politzer Zsigmond. HSz, 1917.1. 384. Pollacsek Mihályné Wohl Cecilia (Vilna [ma: Vilnius], Oroszország, 1862 nov. 14. (?) - Budapest, 1939. szept.?) nyelvoktató. — Sz: Asher (Adolf) Wohl (1836-1905) rabbi, tudós talmudista. — F: 1881/1905: Pollacsek Mihály (1851-1905) vasútépítő mérnök. — Gy: 1882: Laura, 1883: Adolf, 1886: Károly, 1888: Zsófia, 1891: Mihály és 1893?: Pál. (Családnevük 1904-től: Polányi). — Isk: 1880: érettségi a vilnai orosz gimn.ban, majd Bécsben tanonc. 1881: férjhez ment, 1880-as évek vége: Bp.-re költözött. — A 20. sz. elejétől évtizedekig irodalmi szalonttartott fönn, amelyben az értelmiség színe-java megfordult. „Tante Cecile”, „Cecile mama" „fogalommá, sőt szimbólummá vált”. A szalonnak nem csak bp.-i, de „bizonyos fokig nemzetközi hírneve" is volt, külföldi gondolkodók is fölkeresték. Részt vett a TT munkájában. 1912: leányliceumot alapított, modern oktatási anyaggal s kitűnő előadókkal. Szalonja az 1920-as, '30-as években a Carlton szállóban működött. — Cikkei: Neues Pester Journal, Volksstimme. Ír. Jászi, Napló 409., Vezér Erzsébet: írástudó nemzedékek. A Polányi család története dokumentumokban. Bp. 1986., Szabó Ervin levelezése /-//. Bp. 19 , Zalai Katalin: Detektívek Cecil mama nyomában, (http://elsovh.hu/ detektivek-cecil-mama-nyomaban/. Letöltés ideje: 2019. 09. 04.), Vida Sándor: Ki voltCecüke? Ismeretlen JózsefAttila-sorok a Szép Szó egyikszámában. Népszabadság, 1971. márc. 28.. Devecseri Gábor: Ki voltCecilke? Népszabadság, 1971. márc. 30. Posch Jenő (Pozsony, 1859. aug. 4. - Budapest, 1923. jún. 30.) tanár, filozófus. — Sz: Posch Ágoston (1818-1877) ügyvéd, 1869-: a bp.-i kir. ítélőtábla bírája, Slubek Laura (?-1915). — F: ? — Isk: 1869/70: a pozsonyi, 1870/77: a bp.-i kegyesrendi gimn. tanulója, 1877/81: bölcseletet hallgatott a bp.-i egyetemen, 1881: tanári oklevelet szerzett filozófiából és m. nyelvből, majd 1881/84: latin és német nyelvből is. 1920: az MTA lev. tagja. — Mh: 1884: a sátoraljaújhelyi piarista gimn. h. tanára, 1885: a debreceni algimn., 1886/90: a miskolci kát. gimn., 1890/98: a szolnoki áll. főgimn., 1898/1920: a bp.-i Vili. kér., Tavaszmező utcai főgimn. tanára, 1920: nyugdíjba ment. — A 19/20. sz. fordulójának jelentős m. filozófusa. 1896: élve az 1895-ös egyházpolitikai törvény biztosította jogával, elsőként regisztráltatta magát „felekezeten kívüliként". Lépése nagy vihart váltott ki. A parlamentben 1896: Vajay István, 1898: Molnár János interpretálta ügyében a minisztert, de állásából nem mozdították el. Később (1904/08), már mint bp.-i tanár nagy hatást gyakorolt tanítványaira, akik „egy m. Galileit" láttak benne, s e tanítványai alkották a Galilei Kör megalapítóinak egyik csoportját. Szabó Ervin körével, a Huszadik Századdal és a Nyugattal is volt érintkezése. — írásai: Athenaeum (1894: Az idő elmélete I-IV., 1., 2., 3. és 4. sz., 1898: Észrevételek Alexander Bernát úr bírálatára, 1. sz., 1914: Az érzelem viszonya a gondolatokhoz és érzetekhez I—II., í. és 2-3. sz., 1915: Lelki jelenségek és természetük - egy realista lélektan tervezete [Önismertetés], 2. sz.). Egyetértés (1896: Válasz a június 7-i cikkre, jún. 21.), Magyar Paedagogia (1898: Időelmélet és közhiedelmek. Pótlások „Az idő elméleté"-hez, 6-7. sz.), Egyetemes Philológiai Közlöny (1902: Vörösmarty „Julius Caesar’-fordításáról, 247-248., 1918: A metaphoráról I—II., 1-2. és 3-4. sz.), Magyar Filozófiai Társaság Közleményei (1902: Palágyi Menyhért: Neue Theorie des Raumes und der Zeit, 2-3. sz., Az álom és unalom, 4. sz., 250
