Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)
Történettudomány - Lengyel András: Mutatvány az 1945 előtti magyar ellenkultúra kislexikonából - Ötvenöt címszó
Lengyel András Mutatvány az 1945 előtti magyar ellenkultúra kislexikonából - Ötvenöt címszó irányzata, 441-471., 1933: A nemzetközi szociálpolitika demográfiai nehézségei, 518-547., 1936: Az idegenek nemzetközi gazdasági és társadalmi problémái, 381-397., Vándorlások és gyarmatok, 700-714., 802-803., 1938: A túlnépesedés ismérvei, 435-463., 1939: A népesség jóléti és valószerű optimuma, 578-607.], Szociálpolitikai Szemle (1912: A székesfőváros szociálpolitikai programja, 13. sz., Budapesti családi kertek, 20. sz.). — M: A politikai tömegsztrájk. Bp. 1905., - Ausztrália és Új-Zeeland szociális irodalmáról. Bp. 1906., - A munkáslakás kérdései. Bp. 1906., Sztrájk és szociálpolitika. Bp. 1907., - A magyarországi háziipar és a budapesti otthoni munka. Bp. 1908, - A községi lakáspolitika és a lakásügyi intézmények. Bp. 1910,-A rokkantak visszavezetése az iparba és a kereskedelembe. Bp. 1917. ír. TársLex 179., Gulyás VIII. 892., Aszoc. első m. műhelye II. 557-558. Forgó Pál, Fröhlich (Nagyvárad, 1897. júl. 17. - Szovjetunió, 194?) építész, író. — Sz: apja kereskedő. — Isk: Az elemit 1903/07: Nagyváradon, a gimn.-ot 1907/15: uo., a premontrei főgimn.ban végezte. 1921/26: a bp.-i Műegyetemen építészetet hallgatott, 1926: építész diplomát szerzett. - Érettségi után katonai szolgálatot teljesített, a „zavaros idők” (összeomlás, forradalmak, impériumváltás stb.) késleltették szakmai indulását. Építészként az emigrációból hazatérő Kassák hatása alá kerül, munkatársa lesz. A Bauhaus törekvéseinek képviselője. Az építészeti modernizmus „dogmatizmusig harcos” híve, számos vita (Nádai Pál, Bierbauer Virgil stb.) részese, 1926-: szoros kapcsolatot tartott Derkovits Gyulával, majd építésztársaival: Molnár Farkassal, Molnár Józseffel, Fischer Józseffel. Könyve élénk visszhangot váltott ki, megjelenése után négy hónapos külföldi tanulmányutattett (Bécs, München, Stuttgart, Basel, Frankfurt, Párizs, Köln, Dessau, Berlin, Prága). Ekkor Le Corbusier műtermében is dolgozott. 1930 elején Berlinben, a Technische Büro für Chemische Industrie bei der Handelsvertretung der USSR in Berlin szovjet irodájában vállalt munkát. Az észak-uráli Szolikámszkban épülő műtrágyagyárat tervezte. 1930. szept./1931. szept.: a helyszínen irányította az építkezést, majd letelepedett a Szovjetunióban. 1941: koholt vádakkal letartóztatták, ismeretlen körülmények közt halt meg. 1954: rehabilitálták. — Cikkei: Dokumentum (1926: Új épületek a Berlini téren, dec., 1927: Az antitechnikus polgár, jan., Az új autóbuszok, azok tanulságai, márc., Lisitzky: A mai orosz építészet. Ford., márc., Jegyzet a főváros lakásépítő programjához, ápr., Paul Wengraf: Európa fejlődési lehetőségei. Ford., ápr., Építőművészet vagy építőipar?, máj.), Korunk (1927: A lakáskérdés megoldása, 5. sz., Az új építészet problémái és eredményei, 10. sz., Amerika tudatalatti kollektivizmusa, 10. sz., Kollektív higiénia, 12. sz., 1928: Az amerikai szállodacivilizáció, 2. sz., Progresszív műkritika vagy a kézműipar dicsérete, 2. sz.. Nívós fényűzés Amerikában, sz., A kihasználatlan elektromosság, 5. sz., 1929: „Nem azért élünk, hogy lakjunk", 2. sz.), Munka (1928: A számok beszéde, 1. sz., Egy levél és egy távirat, 3. sz.), Újság (1928: A jó és a rossz háztartási eszköz, 12. sz.), Népszava (1928: A lakóházépítés új eredményei I-IV, 41., 47., 53. és 70. sz., Miért drága a tisztaság a dolgozóknak?, 153. sz.. Két kép - két világ II., 177. sz., A német szakszervezeti szövetség új iskolája, 193. sz., 1929: A bécsi „Matteottihof”, 98. sz.), (...), Tér és Forma (1928: A korszerű bútor, a korszerű interieur, 1. sz., A budapesti központi városháza problémájához, 2. sz., Párizs, Frankfurt - ugyanaz az alap, 7. sz., 1929: A magyar építőművészet modern irányú fejlődésének szükségessége, 2. sz., A korszerű lakás, 4. sz., Sorház, bérház, családi ház, 6. és 8. sz.), Együtt (1928: A nemzetközi új építészeti mozgalom szociális gyökerei, 4. sz.), Szocializmus (1928: Az építészet korszerű újjászervezése, 6. sz., 1929: A reklám és a - munkásság, 2. sz.), Magyar Fotográfia (1918: A fényképészet a modern reklám szolgálatában, 8. sz.), Városi Szemle (1928: A városépítés új problémái és eredménye, 2.SZ.), 100% (1929: Miért ügye és érdeke a munkásságnak az új nemzetközi építőmozgalom?, júl.), Századunk (1929: „Nemzetközi építészet." Felelet Nádai Pál cikkére, sz.) Építőipari Szemle (1929: Az emberi test, mint a helységek méreteinek mértéke, 6-7. sz.). — M: Új építészet. Bp. 1928. Ism. Háy Gyula, Nyugat, 1928. 23. sz., Molnár József, Munka, 1928.1. sz., A szerk., Tér és 203
