Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)
Történettudomány - Felletár Zsolt: Az iparszerű szeszgyártás születése és kezdeti nehézségei a 19. századi Szegeden (1838 - 1869)
Felletár Zsolt Az iparszerű szeszgyártás születése és kezdeti nehézségei létező Kovács-féle szeszgyárat tulajdonává tette, [...] abban a szeszgyártást tettleg megkezdte.” Bemutatótermeként, és egyben a rendelések lebonyolítására a Három korona és a Fekete sas utca kereszteződésében lévő Tóth-féle sarokházat jelölte ki.56 Áttanulmányozva a Budapest Főváros Levéltára 1864-1866-os időszak új temesvári cégbejegyzéseit, egyedül Moritz Spitzer pálinka- és szeszgyáros vállalkozót - bejegyezve 1866. 03.12-én - sikerült fellelni, ezért feltételezésem szerint ő vehette meg Reiner Mór temesvári szeszgyárát. A szegedi szeszgyár ötvenéves történetében Reiner Mór tulajdonolta legrövidebb ideig az ipartelepet, azonban ezen öt év alatt beruházások és fejlesztések sorát hajtotta végre: gőzmalmot és gőzfűrészetet építtetett, új kazánokat állított üzembe, iparvágányt fektetett le.57 Ez az erőn felüli fejlesztés okozhatta vesztét; 1869-ben, nem sokkal a gőzfűrészete üzembe helyezését követően Reiner vállalkozása csődbe jutott. A bécsi Általános Agrárbank az osztrák sajtóban röviden így tájékoztatta az érdekelteket: „A Szegedi Gyártelepből [...] a Reiner-féle gőzlétesítmény csődülete58 folytán [...] 100 000 frt-tal részesedik..." Tehát az Általános Agrárbank 100 000 frt-os részvénypakettet vásárolta Szegedi Gyártelep részvénytársaságban, amely megvásárolta a csődbe került Reiner-féle ipartelepet. Tehát Reiner Mór nem üzleti alapon adta tovább a gyárat a Szegedi Gyártelep részvénytársaságnak, mint az a Szeged története 3/1-es kötetben található, hanem csődeljárásban, kényszerértékesítés során. Ezek után első olvasatra meglepő lehet Reiner Mór 4. helyezése az 1871. évi szegedi virilista jegyzékben. Magyarázata mégis egyszerű: egyenes adója forrását a Szegedi Gyártelep részvénytársaságból származó jövedelme - szeszgyár-értékesítésből 56 Reiner Mór szeszgyáros Szegeden. (SzH 1866.02.18.) 57 1865. 07.08-i kérvény csővezeték létesítésére. MNL CSML Szeged. 1867. 03. 30-i helyszíni szemle Reiner Mór szeszgyárában az újonnan felállított kazányok megvizsgálása tárgyában. MNL CSML Szeged. Reiner Mór 1868. 03. 23-i kérvénye a szegedi Szépítő bizottmánynak gőzfűrész felállítása céljából. MNL CSML Szeged. A Szegedi szeszgyár és szeszfinomító rt. 1897. 01. 22-i levele Szeged város tanácsához. MNL CSMLSzeged. SzH 1869. 01. 10. 58 Anlaufe der Rainer’schen Damf läge. (Neues Wiener Tagblatt 1869.10. 5) befolyt részletfizetés jövedelme, igazgatótanácsi tagsága után járó díjak stb. - szolgáltatta. Az évtized második felében is feltűnik a virilista jegyzéken, de már csak az 58-76. helyeken. Ezzel befejeződött a felsővárosi szeszgyár azon gazdasági korszaka, amikor a tulajdonosi kört magánszemély, illetve család - családi vállalkozásként - alkotta. Visszatekintve az 1830-as évek végén Szeged különböző kerületeiben - Alsóváros, Palánk, Felsőváros - alapított három, iparszerűen termelő szeszgyár működési időszakára, egy sor közös/részben közös jellemzőt, valamint eltérő sajátosságot figyelhetünk meg. A három eset jól illusztrálja a reformkorban gazdaságilag megerősödött kereskedők és felvilágosult, vállalkozó szellemű magyar nemesek kezdeti, sokszor sikertelen, vagy tiszavirág-életű gyáralapítási próbálkozásait. A hosszútávon megtérülő befektetést igénylő, iparszerű gyári termelés sokkal komplexebb és mélyebb tudást igényelt, mint egy kereskedés működtetése: a beruházáshoz, tehát a gyár megvalósításához szükséges tőke nagyságának meghatározása,59 benne az alapanyagok biztonságos készletszintjének megállapítása, a gépek és berendezések elhasználódása, erkölcsi avulása miatti új eszközbeszerzések pénzügyi tervezése, szakismerettel rendelkező - kazánkezelő, gépkezelő - alkalmazottak felkutatása stb. A különbségek, amelyek részben rávilágítanak az 1840-1850-es években az ipari vállalatok bukásának okaira,60 még hosszan sorolhatók. 59 Ha alultervezték a beruházási költségek nagyságát, akkor a gyár építése befejezetlen maradt - ld. báró Dercsényi fivérek, vagy a beruházó hitelfelvételre szorult, és a kezdeti időszak alacsony termelési színvonala következtében likviditási gondjai adódtak, így nem ritkán csődbe került. Ilyen problémákkal küszködött a Reiner Mór csődületét felvásároló Szegedi Gyártelep részvénytársaság, vagy a Győri Szeszgyár, ami szintén emiatt került csődbe már a korai kezdetekkor. 60 A makrogazdasági szintű feltételek is fejletlenek, illetve hiányoznak még ebben a korban, úgy mint a hitelhez jutás lehetősége, az ingatlan-nyilvántartás rendszere, a vállalkozások működtetéséhez szükséges komplex jogszabályi háttér hiánya, vagy a ciklikusan visszatérő dekonjunktúra stb. 158
