Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)
Történettudomány - Felletár Zsolt: Az iparszerű szeszgyártás születése és kezdeti nehézségei a 19. századi Szegeden (1838 - 1869)
Felletár Zsolt Az iparszerű szeszgyártás születése és kezdeti nehézségei Jellemzők Palánk Alsóváros Felsőváros Alapító „foglalkozása” helyi kereskedő (Gábriel János) osztrák kereskedő (Karl Kilian) magyar főnemes (b. Dercsényi fivérek) Modern gazdasági ismerettel bíró alapító+ + Alapító vallása keresztény keresztény keresztény Alapítás kezdő éve 1838 1839 1840 Vállalkozási forma egyéni cég egyéni cég közkereseti társaság Gyárigazgató vallása izraelita izraelita valószínűleg izraelita Gőzgépet alkalmaz nem igen igen Csőd bekövetkezte 5 éven belül*8 év múlva 2 év Csőd vélelmezem oka nem ismert erőltetett fejlesztés túl ambiciózus beruházási tervek Izraelita üzemeltető / (tulajdonos) Schmidt József Schwartz-Weiner(Reiner Mór) Gyár végső megszűnése (év)- 1858* 1858 1893 Gyár megszűnésének oka pontosan nem ismert tűzvész veszteség ^felszámol Utolsó tulajdonos Pólyák Ignác Leffter Mihály Szegedi szeszgyár és szeszfinomító rt. Tulajdonosok száma/működési idő 4/~20 év 2/19 év 5/53 év** Átl. működési idő/ tulajdonos ~5 év 8 év ~10 év 2. táblázat: A három szegedi szeszgyár közötti hasonlóságok és különbségek * pontosan nem ismert (alapítástól számítva] ** a tulajdonosok között nem szerepel a Back család, mivel az időszakuk alatt a gyár már nem üzemelt A szegedi szeszgyártás korai korszakában, hasonlóan a helyi malom- és faiparhoz, döntő többségben zsidó vállalkozók voltak. Az alsóvárosi és palánki szeszgyár tulajdonosai az alapításkor még nem lehettek izraelita vallásúak, mivel csak az 1840. évi XXIX. törvénycikk a zsidókról - „gyárokat a zsidók is állíthatnak” - engedte meg számukra a gyáralapítást, azonban mögöttük is Mózes-vallású befektető és/vagy gyárigazgató állt. Mindhárom ipartelep esetében a későbbi tulajdonosok nagyobb részt magyar zsidók voltak. A három szeszgyár tulajdonosa közül szükséges kiemelni Reiner Mór Temesvárról áttelepült szeszgyárost, aki temesvári szakmai múltja miatt 16 éves szeszgyártási és vállalatvezetési gyakorlattal bírt. Ennek ellenére szegedi életpálya ciklusa mindössze öt évre terjedt, nem beleszámítva a Szegedi Gyártelep részvénytársaság igazgató tanácsában betöltött hároméves időtartamot. A szakmai-vezetői tapasztalata és ismeretei szükséges, de nem elégséges feltételnek bizonyultak a sikeres és hosszútávú vállalatirányításhoz. A Gábriel-féle palánki szeszgyár indulásakor még gőzgép alkalmazása nélkül, szárazmalommal darálta a gabona alapanyagot, vélhetően pénzügyi okok miatt nem „gépesítette” az előkészítés folyamatát. Vállalkozása megfelelő pénzügyi forrással való ellátottsága nem csak a folyamatos fejlesztési igény kielégítése miatt 159
