Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)
Történettudomány - Felletár Zsolt: Az iparszerű szeszgyártás születése és kezdeti nehézségei a 19. századi Szegeden (1838 - 1869)
Felletár Zsolt Az iparszerű szeszgyártás születése és kezdeti nehézségei vissza Szegedre. Politikai elkötelezettségének köszönhetően egy ideig hadbírói és császári tanácsnoki tisztséget töltött be. 1849 novemberében a Császári és Királyi Városi Katonai Parancsnokság a szeszgyárat rendelettel megszüntette, és helyén laktanyát és átmenetileg katonai kórházat rendezett be. Az '50-es évek közepétől fokozatosan enyhült a politikai nyomás, ennek köszönhetően a csíraállapotban lévő helyi gazdasági élet is kezdett visszatérni hétköznapjaihoz. Erre utal az 1856-ból származó, gőzmalom építése iránti (mivel a malom már felépült, helyesen: fennmaradási) kérelem, melyben a malom működtetésének helyéül Schwarz Herman és Weiner Móritz kérelmezők a Leffter-féle szeszgyár telephelyét jelölték meg. 1856 decemberében központi utasításra Szeged város részletes vagyonkimutatást készíttetett az illetékességi területén működő ser- és szeszgyárakról, melyek között még szerepelt a Leffterszeszgyár.21 Másfél évvel később, 1858. április 21-én ismeretlen eredetű tűzvész pusztította el a működő ipartelepet.22 * * * 21 Szeged szabad kir. város tanácsának 1856.10.15-i jegyzőkönyve és háttérdokumentációi. Lengyel Pál tanácsnok 1856.12.12-i levele Bonyhády István megyefőnöknek. MNL CSML Szeged. 22 Schwarz Herman tulajdonos már korábban csődbe került, így ebben az időben a Pollák Lajos csődgondnok által kezelt telepet Schwarz sógora, Fried József bérelte. A teljes kár 75 ezer frt-ra rúgott, melyből a 66 négyszögöl alapterületű pálinkaház értékét mindössze 3028 frt-ra, a két szárazmalom és ház értékét 40 ezer frt-ra becsülte a kárszakértő. (Szeged szabad kir. város tanácsának 1858. 04. 22-i jegyzőkönyve. MNL CSML Szeged) A felsővárosi szeszgyár lokális gazdaságpolitikai jelentőségére és komplex tulajdonosi hátterére tekintettel, eltérve a tanulmány korábbi logikai fonalától, a gyár történetét alfejezetekre bontva mutatom be, ahol az egyes történeti korszakok az adott tulajdonosi kör vállalatmenedzselési stratégiáit mutatják be. Jelen tanulmány keretében az iparszerű szeszgyártás kialakulásában szerepet játszó 1-3. tulajdonosi kör, illetve gyártörténeti korszak (1840 - 1869) kerül bemutatásra. Felsővárosi szeszgyár I. - b. Dercsényi fivérek Báró Dercsényi Pál és János nemesi családból származtak. A vállalkozói szellem már apjuknál, Weisz Jánosnál megnyilvánult, aki orvosdoktori végzettsége ellenére elismert borászati szakértő és mineralógus volt, így mindkét szakterületen tanulmányai jelentek meg. Amikor ásványok után kutatott Bereg megyében, Munkácson timsókőt talált, melynek kibányászásához 10 év szabadalmat kapott. A bányászatból akkora vagyonra tett szert, hogy 1792-ben „királyi adományként” megszerezte Dercsény községet, ahonnan a Dercsényi családnév is származik. Szakmai tevékenysége elismeréséül az 1825-1827-es országgyűlésen megválasztották azon szakbizottság tagjának, * A részvénytársaság az 1893.11.16-i rendkívüli közgyűlésén a társaság felszámolásáról határozott, majd a szeszgyárat csak évekkel később értékesítette a bégavári Back családnak. időszak tulajdonos eredmény 1840 - 1842 b. Dercsényi fivérek öt/et-részbeni megvalósítás-csőd 1844 - 1863/65 (?)Kovács (Schmidt) Ferenc felépít-működtet-üzemen kívül/fi1 1863/65 - 1869 Reiner Mór korszerűsít-fejleszt-csőd 1869 - 1882 Szegedi Gyártelep Rt.fejlesztés-szakmai elismertség-alacsony jövedelmezőségOfelszámol 1882 - 1893(1896)*Szegedi Szeszgyár és Szeszfinomító Rt. (forrásbőség+szakmai befektetőiágazati problémák^felszámol 1896 - 1905 bégavári Back család felvásárol-kontingensért sikertelenül lobbizik ^lebontás-értékesítés 1. táblázat: A felsővárosi szeszgyár gazdaságtörténeti korszakai tulajdonosi bontásban. 152
