Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)
Történettudomány - Felletár Zsolt: Az iparszerű szeszgyártás születése és kezdeti nehézségei a 19. századi Szegeden (1838 - 1869)
Felletár Zsolt Az iparszerű szeszgyártás születése és kezdeti nehézségei amely a magyar bányajogi kódexet dolgozta ki. 1814-ben királyi tanácsosi címet kapott. Felesége, Kazinczy Ferenc nővére, Júlia. Dercsényi Pál23 a '30-as években Temes vármegyében vármegyei táblabíró és a megyében található Omoron a kincstári szeszgyár bérlője, tehát apjához hasonlóan foglalkozásától és végzettségétől eltérő területen vállalkozói tevékenységbe kezdett. 1838. március 21-én János öccsével együtt bárói és mágnási rangot szerzett. 1839-ben az 1838-as nagy pesti árvíz idején „teljesített buzgó munkálkodása,” valamint „hazánkban gazdasági iparfejlesztés iránt kitüntetett érdemeire tekintettel" Buda és Pest városi tanácsa egyhangúlag polgáraik sorába iktatta (Jelenkor 1839. 08. 24]. Fivére, Dercsényi János Lajos24 a jogi végzettség megszerzését (1830] követően Bécsben az udvari kamaránál titkár, majd 1834-től udvari tanácsos. A testvérek közül ő volt a vállalkozóbb szellemű: az 1830-as években több alkalommal utazott külföldre korszerű gazdasági ismeretek és tudományos tapasztalatok szerzése végett. Ennek is köszönhette, hogy Firenzében a gazdászatkedvelők akadémiájának tagjává választották, 1833-ban Párizsban pedig a Mezei Gazdászat Központi Királyi Társulata 1833. február 6-ai ülésén tartott értekezését ezüst emlékéremmel tisztelte meg. Több tanulmánya jelent meg nem csak hazájában, hanem négy nyelvre lefordítva több országban.25 1836-ban megválasztották a temesi Kamarai Igazgatóság elnökének, így Pál fivéréhez hasonlóan rendszeresen járt Temes vármegyében, valószínűleg Szeged érintésével. Két évvel később a „birodalmi kincstár tanácsosa” címet kapta meg. 1839-ben fivérével együtt örökös bárói és magyar mágnási rangra emelték. Az első, Szegedhez köthető üzleti kapcsolatuk a Szeged város által elzálogosított szőregi uradalom bérlése volt, majd a jól jövedelmező gabonakereskedésbe fogtak, amibe - a rossz nyelvek szerint - azért buktak bele, mert Sina 23 (Sátoraljaújhely, 1797 - Pest, 1843] 24 (Tokaj, 1802 - Bécs, 1863) 25 Gondolatok az industrialis kipallérozottságról irt értekezéséhez. 1827.; A Magyarországi hitbizományok átalakítási tervéről. 1847. (A Magyar Tud. Akadémia által száz arannyal jutalmazott pályamunka) stb. báró26 érdekeit sértette. Mecénási tevékenységük sem késlekedett sokáig, mintha ezzel is próbálták volna támogatni az üzleti elképzeléseik megvalósulását. B. Dercsényi Pál Gödön burgonyanemesítő iskolát működtetett, ahol külföldről hozatott fajtákat honosítottak. Innen 1839-ben Rohán fajtára nemesített krumplit hozatott Szegedre továbbszaporítási céllal, melyet a szegedi közgyűlésnek ajándékozott (Hírnök 1839. 11. 21., 366]. Ezt megismételve 1840-ben, újabb mérőnyi nemesített krumplival ajándékozta meg Szeged városát.27 Eközben öccse, János sem tétlenkedett: 100 frt összeget adományozott a szegedi kórház javára.28 Kezdeti erőfeszítéseik nagyon gyorsan „beértek”: „Dercsényi János polgári címmel megtiszteltetik"-olvasható az 1840. évi tanácsi jegyzőkönyvek között, majd még ugyanebben az évben a szegedi közgyűlés díszpolgárrá avatta.29 Szeszgyár-építési elképzelésük szakmailag megalapozottnak tűnt: a Tisza közelsége által biztosított volt a szeszgyártási technológia vízigénye, és az alapanyagként hasznosított gabona is a rendelkezésükre állt. Dercsényi Pál az omori szeszgyár bérlőjeként már kellő szakmai ismerettel bírt, és a megvalósításhoz szükséges tőke is nagyobb részt rendelkezésükre állt, még- Ha jelentős része nem is saját pénzügyi forrásból származott. Fejlesztési elképzelésük szegedi viszonylatban gigaberuházásnak számított: keményítőgyár a Palánkban - Széchenyi tér, szeszgyár a Felső Tisza-parton. A két évvel későbbi árverési hirdetményből ismert, hogy Pest vármegyében, a gödi pusztán a Duna partján működő szeszgyárat is Dercsényi Pál működtette, így a rendelkezésükre álló saját tőkét, valamint a felvett kölcsönöket valóságban négy megvalósítás alatt álló/működő gyár között kellett megosztani (PH 1842.09.29]. 1840. 26 Báró Sina Simon (Bécs, 1810- Bécs, 1876): görög származású bankár és magyar arisztokrata, nagybirtokos, az MTA ig. tagja (1858). 27 Dercsényi Pál levele a Szegedi tanácsnak - Pest, 1840.03.24. Tanácsi mutató 1840 IV.A.1003.a, 915. folyószám. MNL CSML Szeged 28 Tanácsi mutató, 1840 IV.A.1003, folyószám: 895. MNL CSML Szeged 29 Tanácsi mutató, 1840 IV.A.1003, folyószám: 858. MNL CSML Szeged 153
