Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya, F. (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2018. Új folyam 5. (Szeged, 2018)
Történettudomány - Máté Zsolt: A szegedi Szent György-templom és a Tornyos Iskola
A szegedi Szent György-templom és a Tornyos Iskola Máté Zsolt Mit tudhatunk a Szent György-templomról? A történetéről elég sokat, magáról a templomról úgyszólván semmit, azt is csak közvetett adatokból. A templom utódépületének feldolgozására pedig eddig nagyon kevés figyelem fordítódott. A templom maradványai a Fölsővároson, a Szent György téri iskola alatt feküsznek. A mai nevén Dózsa György Általános Iskola a Szent György-templom maradványait - feltehetőleg legalább tornyának alsó részét - is befoglaló, 1859-ben átadott Tornyos Iskolát tekinti alapítási elődjének. A templom eredeti részletét Horváth Ferenc azonosította (Horváth 1981; Horváth 2000,540). (1. ábra). 1981-ben végzett leletmentést a Dózsa iskola pincéjében, ahol a középkori templom főhajóját és déli mellékhajóját elválasztó pillérsor egyik alapozását tárta föl. A szakirodalom nyomán a templom történetét is ő foglalta össze (Horváth 2000, 540). Szabadon idézve: első említése a pápai tizedjegyzékben szerepel 1332-37-ben (plebani ecclesie S. Georgi). 1458-ban Mátyás király megerősítette Szeged polgárainak a templomra és plébániára vonatkozó kegyúri jogait (Reizner 1900/4, 54). A török után, 1686-ban tető nélkül, romosán állt. Az 1719. évi canonica visitatio szerint „а téglából készült, de sárral épült Szt. György templomának újonnani építése szükségesnek mutatkozik". 1776-ra - legalábbis a Ballaféle térkép1 szerint - a tornyot egy nagyjából 17x17 méteres épületbe foglalták. 1767 után, a Szent Miklós- templom felépültekor ezt az ideiglenesen templomnak használt építményt felhagyták. Majd a maradványhoz 1859-ben keletről egy nagyjából ugyanekkora bővítményt emeltek (Bainville 1860). Ez a kétemeletes épület adott otthont a Szent 1 Bállá Antal; Szeged várostérképe György iskolának. 1905-ben a középkori templom tornyát és más részleteit is rejtő Tornyos Iskola épületét végül lebontották. A földben rejtőzködő alapok fölé épült a mai iskola. A templommal behatóan Cs. Sebestyén Károly foglalkozott 1938-ban megjelent könyvében (Cs. Sebestyén 1938, 70-81). Történelmi visszatekintés után megemlíti a templom különleges, a Szent György-napi, az április 23-i napkeltéhez igazodó tájolását, a templom tengelyének a keleti iránytól Dél felé 22-23 fokkal való elhajlását.2 A templom részletező leírásába kezdve felemlíti, hogy a könyve másik részében a Szent Erzsébet-templom kapcsán használt 1686. évi ostromtérképen vizsgálta a templom alaprajzát. - Sajnos azonban Cs. Sebestyén hivatkozásai mai szemmel nézve nem elég pontosak. Az 1686- os év volt az ország és a város töröktől való visszafoglalásának éve. Szerencsére a szegedi ostrom kapcsán számos térkép forog a kutatók kezén. Ezekjórészt egy teljes bizonyossággal meg nem határozható eredetinek a másolatai, amelyeknek a készítési dátuma nem mindig pontos, de 1686-tól egészen az 1698-ig tartó éveket felöleli. A legfontosabbakat gróf A. F. Marsigli tábornok és munkatársa, F. C. De Beaulaincourt készítette. Utóbbira leginkább a feldolgozás maradt. A helyszíni munkákat Marsigli irányítása alatt J. C. Müller végezte. Marsigli munkáit Bolognában, De Beaulaincourt térképeit Karlsruheban őrzik, de vannak térképeik Bécsben is. Cs. Sebestyén adatainak ellenőrzéséhez a lehetőségek szerint utána kellett járnunk, hogy ő melyik térképeket használta 1938- ban. Ezek a térképek katonai célból készültek, a stratégiai létesítményeket pontosan 2 A georeferált térképen mérve 22,78° (vö. Szeged 1841-44/2004] 97
