Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya, F. (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2018. Új folyam 5. (Szeged, 2018)
Történettudomány - Máté Zsolt: A szegedi Szent György-templom és a Tornyos Iskola
Máté Zsolt A szegedi Szent György-templom és a Tornyos Iskola tüntetik fel, az utcahálózat és a templomok ábrázolásában azonban az egyes másolatok között eltérések lehetnek. Cs. Sebestyén a munkájában a 18. oldalon említi Dr. Borbély Andor Bécsben vizsgált térképét (továbbiakban: Borbély-térkép).3 (2. ábra) A Szent György-templom taglalásánál a 73. oldalon erre, mint 1686. évi ostrom térképre hivatkozik. Ez a térkép azonban nem lehetett a közismert 3 hajós, bazilikális alaprajzi rekonstrukciójának alapja (Cs. Sebestyén 1938,75), mert mint ahogy ő is megjegyzi, ez - és erről a térkép Borbély-féle publikációjából meg is győződhettünk - templomunkat kisméretű, perspektivikus képpel ábrázolja (Horváth 2000, 539). Keskeny, talán bazilikális (?), kéthajós templom, a bejárati, nyugati végén, a déli oldalon egy karcsú toronnyal. (3. ábra) Ugyanennek a térképnek a felső szélén látkép van beillesztve. Ezen jól azonosítható a templom tető nélkül álló támpilléres szentélyének a nézetrajza kéttagú, gótikus támpillérekkel, ferde bélletű, félköríves ablakokkal. (4. ábra) Bár az ablakok aránya kifejezetten gótikus, Cs. Sebestyén a félkörös záródás miatt román stílusúnak tartja. A félkör bizonyára rajzolói egyszerűsítés. A támpillérek és az arányok teljes gótikus átépítésre utalnak. (Megjegyzés tőlem.) A perspektivikus templomábrázolás csak fantáziakép lehet. Az ostrom idén készült látképek csak a fedél nélküli szentélyt ábrázolják, az Eperjessy látkép (Eperjessy 1928, 1. melléklet) is csak tornyot mutat a Szent György- és Szent Demeter-templom helyén. Ezek szerint a Szent Demeter-templom perspektivikus ábrázolása sem reális. Cs. Sebestyén megemlít egy másik térképet is a bolognai Marsigli gyűjteményből (No 5/16. sz. a.), mint az előbbinek (Borbély-térkép) „nyilvánvaló másolatát”. A térképet a hivatkozás alapján megtaláltam (Kisari Balla 2005, 172; 278. térkép). A hely és a jelzet utolsó 3 A térképre több munkában, mint Borbély- vagy Borbélyféle térképre hivatkoznak. A fellelhetőség legtöbbször hibás, a Szegedi Szemle 1932-es évfolyamát tünteti fel. A Szegedi Szemle azonban 1931-ben megszűnt. Utóda, ahol a térkép is megjelent, a Városkultúra [1932, 3. szám). számjegyei megegyeznek. Megjegyzendő, hogy a jelzet első része /VI.21./ a karlsruhei De Beaulaincourt féle másolatra utal (Kisari Balla 2000, 61; 298. térkép).4 Cs. Sebestyén a Marsigli-térképet használta, de ha szeretnénk többet megtudni a templomról, a Beaulaincourt-térképet is vizsgálnunk kell. A Marsiglí-térkép bizonyos értelemben valóban a Borbély-térkép másolata (Bár, hogy melyik az eredeti, vagy mindkettő egy korábbiról készült, az nehezen dönthető el.) Az ostromra vonatkozó részletek megegyeznek. Éppen a templom vonatkozásában van eltérés. A Marsiglí-térkép nem perspektivikus képet közöl, hanem alaprajzot. A térkép felső részén lévő látképen a szentély rajzából csak egy támpillér és egy, inkább csúcsívesnek tűnő ablak fele van ábrázolva. Az alaprajz emlékeztet a Cs, Sebestyén rekonstrukcióra (Cs. Sebestyén 1938, 75), de nyújtottabb, és a feltételezett, elpusztult hajó falán 3 helyett 5 támpillért mutat, a szentélyt nem számítva. Az északi hajónak a sarok támpillérrel együtt, a szentélyt nem számítva 5 támpillére van. A Belaincourt-térkép a templom vonatkozásában ettől is eltér. A látképen a templomszentély nézet már nincs ábrázolva. A térkép szintén alaprajzot közöl. A torony alaprajza jóval kisebb, mint a Marsigli-térképen. Az elpusztult hajó fala bizonytalanul érzékelhető, 2 vagy 3 pillérrel. Az északi hajónak a saroktámpillérrel együtt, a szentélyt nem számítva 4 támpillére van. A bejárat előtt bizonytalanul egy kis előtér rajzolódik ki. (Lehet azonban a papír elszíneződése is! A torony megléte ugyanilyen bizonytalan.) Az északi- és főhajó között elválasztó pillérsort egyik térkép sem ábrázol. A méretekkel még később behatóan foglalkozom, de előbb lássuk a többi forrást. Szeged régi topográfiájának egyik legprecízebb forrása az 1776-77-ben készült Balla-térkép. Készítője, Balla Antal rendkívüli jelentőségű térképész, a hazai kataszteri térképezés egyik megalapozója volt. Térképeit 4 A továbbiakban Marsigli-térkép [5. ábra), illetve Beaulaincourt-térkép (6. ábra) formában hivatkozom rájuk. 98
