Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya, F. (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2018. Új folyam 5. (Szeged, 2018)
Művészettörténet - Szabó Tamás: Joó mester legjelesebb alkotása - Zsótér Andor portréja. Új adatok tükrében a Joó família és a barokk kori rajzok adományozója
Szabó Tamás Joó Ferenc legjelesebb alkotása szót bizonyára „Tischlermeister"-ként értelmezve: „Vastagh János, festő, asztalosmester [?] fia, Szegedről, 21 éves korában, 1842-43 [1841-43] az antik rajzosztály hallgatója volt Kupelwieser tanár vezetése alatt” (Fleischer 1935,93). Noha a„Teschnermeister” vagy „Taschner meister" bőr kikészítőt, táskakészítő bőröndöst, bőrdíszműves mestert jelent- magyarul inkább tímármesterként írható körül. — A közlés korrekciója az akadémiai kezdés időpontjánál is szükséges. A tanulmányírók az asztalosmester jelölésen kívül szűcsmesterként is említik a festőnövendék apját. Paradox módon a kutatáskor éppen ez utóbbi adat vezetett az apa pontos személyének meghatározásához. Ekképpen a szülők Vastag Ferenc (1785. okt. 4.-1838. jún. 14.) és Tóth Ágnes (1788. dec. 30.-1858. ápr. 27.) voltak60 “ szemben az anyának „Hajdú Anna” megnevezésével és következésképp férjének egyéb adataival a szakirodalomban (H abermann 1992, 297).61 A keveredés oka, hogy két Vastag Ferenc nevű vőlegény szerepel az esketési anyakönyvnek ugyanazon, 1807. januári oldalán. Ám bőrkikészítéssel egyedül csaka lap (117) alján olvasható Francfiscus] Vastag (21 éves)62 foglalkozott - derül ki a halálakor a halotti anyakönyvi bejegyzéshez írt „szűcsmester” foglalkozás, és a feleség (özv. Tóth Ágnes) nevének jelöléséből.63 Az ifjú Vastag János az alaptanfolyam elvégzése után lett a híres osztrák festőmester tanítványa, mintegy igazolva, hogy a század derekától a birodalom festőiskolájában egyre több magyar növendék kapott felsőfokú művészeti képzést (Reizner III: 269-270, 407; Lugosi 1933, 4). Fleischer nem említi leírásában a beiratkozás évét és „h" betűt illeszt a Vastag családnév végére. Mint a kutatáskor kiderült, ennek használatát 1933-ban ifj. Vastagh György (1868-1946) szobrászművész kérelmezte a kultuszminisztériumnál,64 a szegedi ideiglenes püspöki székhely pedig 60 Vastag Ferenc-. SztGyt kér. és halotti anyak.: I. köt. 1785,128; 1838,319; Tóth Ágnes: SztGyt kér. és halotti anyakv.: I. köt. 1788,178., 1838,143. 61 Vastag Ferenc-Hajdú Anna: SztGyt esk. anyak.: I.köt. 1807, 117. 62 1807. jan. 19. Franciscus Vastag (21), Agnes Toth (17)-, Tanúk: Johannes Vastag (40), Franciscus Sarosi (33).- SztGyt esk. anyak: 1.1778-1852,117. 63 Vastag Ferenc szűcsmester, 52 éves, Tóth Ágnes férje.- SztGyt halotti anyak.: 1820-1839, 319. 64 SzCsEL I. 1. a / 2078/1933. számú iratok, 1933.- meglepő módon - engedélyezte.65 Az előttünk ismeretlen igazolásokkal ellátott névmódosítási kérvényt benyújtó szobrász a fia volt id. Vastag György (1834-1922)66 szegedi születésű festőnek. A módosítási kereset valójában az ősi székely nemesség - az egykori lófői rang - utólagos igazolása érdekében született: a „Vastagh” névalak ettől az időponttól válik általánossá - továbbfokozva a családi kapcsolatok és nevek amúgy is bonyolult rendszerét. Tény, a „h”-s végződésű névalak 1782- ben egyszer előfordult a felsővárosi anyakönyvben, azonban Vastag György apjánál már nem szerepel. Vastag (Sándor) János nevéhez fűződik a mesterkérdésben a közelmúltban megkérdőjelezett Vedres házaspár arcképein kívül,67 68 egy ismeretlen sorsú Családi arckép,66 továbbá egy Férfiarckép 1854-ből, amely 1959-ben csere útján jutott a múzeum gyűjteményébe,69 és végül a császár I. Ferenc József arcképe (1850).70 * Utóbbi arcképmásolat Szeged városvezetésének megrendelésére Bécsben készült, az uralkodó egyik típus-portréjáról. Szegeden ez volt a szabadságharc leveretése után megrendelt első császári képmás. július-szeptember. 65 „2078/1933. számú püspöki rendeletre a családi neve »Vastagh«" — Kiigazító széljegyzet a 111/1863. sz. keresztlevél alapján Vastag György Antal szül. bejegyzésénél. SztGyt kér. anyak. III. 1812/1834.1834. ápr. 12. 387. 66 MFM Képzőművészeti gyűjt.: id. Vastag György: Női portré (Szeghő Mária özv. Faragó Antalné mellképe, 1852]. A művész első munkáinak egyike. Vászon, olaj, ltsz.: 50.337. (Habermann 1992, 75.) 67 Vastag János: Vedres István arcképe. MFM, vászon, olaj, 74x61.5 cm, ltsz.: 65.1.1.; Vedres Istvánné [Rózsa Terézia] arcképe. MFM, vászon, olaj, 64x51.5 cm, ltsz.: 65.2.1. — Vétel: Vedres Lászlótól. Érték: 300-300,- Ft Először 1965-ben, másodszor 2012-ben restaurálták. 68 Szegedi Műbarátok Köre, kiállítási katalógus 1917. (A Vastag-kép Domán Mátyásné tulajdonában volt.) 1917.17. 69 MFM Képzőművészeti gyűjt.: Vastag(h) Sándor János: Férfiarckép, 1854. Olaj, vászon, 27.5x21.5 cm, ltsz.: 58.5.1. — A művet dr. Nagy Zoltán (Bp., V. Kertész u. 31.) csereképpen adta a múzeumnak. Akkoriban Bálint Alajos igazgató úgy tudta, nincs a gyűjteménynek Vastag Jánostól egyetlen alkotása sem: „viszont Károlyitól számos (szinte egyforma) csendéletünk van, előnyös volna a csere." A tulajdonos a képért „egy hasonló értékű” Károlyi Lajos festményt {Virágcsendélet, olaj, vászon, 34x37 cm, ltsz.: 706.) kapott. MFM irattár: 123/1959 és 14/1959. 70 MFM Képzőművészeti gyűjt.: Ferenc József arcképe, 1850. Olaj, vászon, 115x89.5 cm, ltsz.: 50.216.1. 250
