Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya, F. (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2018. Új folyam 5. (Szeged, 2018)
Történettudomány - Tasiné Csúcs Ildikó - Kovács Nikolett Alexandra - Tasi Domokos Attila: Mit tudunk Ráth Istvánról, Szent-Györgyi Albert tőkés támogatójáról?
Mit tudunk Ráth Istvánról, Szent-Györgyi Albert tőkés támogatójáról? Tasiné Csúcs Ildikó-Kovács Nikolett Alexandra-Tasi Domonkos Attila Ráth (korábban Róth) Istvánról nagyon keveset tudunk. Szent-Györgyi Albert önéletrajzírója R. W. Moss szerint is sok rejtély övezi az alakját. Munkánkban a romániai eredetű fogorvos együttműködését szeretnénk felvázolni a Nobeldíjas tudóssal. Még most sem eléggé közismert, hogy Szent-Györgyinek volt egy vállalkozó barátja, akivel 1945 óta együttműködött, aki finanszírozta kutatásait és, aki a Szent-Györgyi Albert alapította Magyar Természettudományi Akadémia anyagi támogatója is volt Szent-Györgyi emigrációjának okait illetően korábban két elképzelés volt a szakirodalomban. Egyesek szerint íróbarátjának, Zilahy Lajosnak a bebörtönzése volt az emigráció kiváltó oka, míg a másik nézet szerint Ráth István kommunisták általi elrablása és megkínzása volt a végső lökés hazája elhagyására. Korábbi munkáinkban bebizonyítottuk, hogy ez utóbbi vélekedés a helyes és annak az okát is feltártuk, hogy mi miatt terjedt el Zilahy Lajos bebörtönzésének legendája. Jelen munkánkban ezt a témát tovább folytatva korabeli sajtódokumentumokkal támasztjuk alá Ráth elrablásának körülményeit. A kisgazda Kis Újság hasábjairól göngyölítjük fel az eseményeket, visszaemlékezésekből pedig Szent-Györgyi sikeres küzdelmeit barátja kiszabadítása érdekében. Munkánkkal hiteles példát szeretnénk mutatni arra, hogyan működött a kommunista megsemmisítő gépezet már 1947 tavaszán még a Nobel-díjas és a szovjetek által erősen respektált tudós barátja esetében is. De tulajdonképpen ki is ez a rejtélyes ember, aki az orosz megszállás idején, a legnagyobb nemzeti nélkülözések közepette, mint tehetős vállalkozó tűnik fel Szent-Györgyi oldalán? A tudós biográfusa, R. W. Moss így ír róla művében: „Ráth hirtelen bukkant fel 1945-ben, és felajánlotta, hogy az új Biokémiai Intézetet anyagilag támogatja."„Egy ilyen ajánlatot nehéz lett volna visszautasítani. Ráth nagyon gazdag ember volt, akinek szénbányákban, vegyszergyárakban - és ami az ügy szempontjából lényeges - gyógyszergyárakban is voltak érdekeltségei. A kommunisták "gyanús alaknak" tartották... Albert szemében csak egy "nagyon különös fickó", egy gyáros maradt, akinek nagy befolyása és sok pénze van." (Moss 2003,179] Az is ismeretes a szakirodalomból, hogy az 1945. szeptember 6-án a Szent-Györgyi elnökletével megalakuló Magyar Természettudományi Akadémia gazdasági igazgatója Ráth István volt (Cavallier 1945,117-123). Az akadémia sokáig párhuzamos intézmény volta Magyar Tudományos Akadémiával, létrehozásának célja az volt, hogy hazánkban is - a nemzetközi tendenciákat követve - megfelelő képviseletet kapjanak a természettudományok. A két akadémia később fuzionált úgy, hogy a Magyar Természettudományi Akadémia része lett az MTA-nak, azzal a feltétellel, hogy az új akadémiában mindig meg kell, hogy egyezzen a természettudományok és a szellemtudományok (humán tudományok) képviselőinek taglétszáma (Tasiné 2014,217-232). Tehát már itt Szent-Györgyi környezetében látjuk a vállalkozót. Sőt, nagyon eredményesen és hasznosan tevékenykedhetett hazánkban, mert négy hónappal később minisztertanácsi jegyzőkönyvből tudjuk, hogy a Minisztertanács az 1945. december 5-i ülésén hozzájárult ahhoz, hogy Ráthot a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen leendő tiszteletbeli doktorrá avassák (G. VÁss 2005, 222). Az előterjesztő Keresztury Dezső vallás- és közoktatásügyi miniszter volt, aki ismertette Ráth Isván életrajzát is, ami így hangzott: 119
