Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya, F. (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2018. Új folyam 5. (Szeged, 2018)
Történettudomány - Tasiné Csúcs Ildikó - Kovács Nikolett Alexandra - Tasi Domokos Attila: Mit tudunk Ráth Istvánról, Szent-Györgyi Albert tőkés támogatójáról?
Tasiné Csúcs Ildikó-Kovács Nikolett Alexandra-Tasi Domonkos Attila Mit tudunk Ráth Istvánról „...dr. Ráth István 1903-ban Hódmezővásárhelyen született. Középiskoláit a kolozsvári református kollégiumban végezte. 1921-ben, Berlinben a Fogorvosi Főiskolán fogász doktori képesítést nyert. 1925 és 1933 között Romániában, az olajiparban dolgozott és résztvett az olajkutatásban. 1941-ben Budapestre költözött és modern berendezésű szájsebészeti magánklinikát létesített. Közben külföldi cégekés a Hungária Vegyi- és Kohóművek megkeresésére német vegyipari termékeket helyettesítő készítményeket gyártó üzemet szervezett. A háború után hozzálátott a magyar vegyipar újjászervezéséhez, új telepek építéséhez. "... áprilistól a mai napig sikerült elérnie - folytatódik az előterjesztés - hogy az ország egész vitaminszükségletét el tudják látni. Ezen kívül sorozatos új gyógyszerek gyártását kezdte el, magyar tudósok eljárásai alapján. Külföldi érdekeltségei, összeköttetései, valamint tervező és szervező munkája révén sikerült a gyártásokat annyira fokozni, hogy a hazai szükségleteket felülmúló mennyiségben A., B., C., D. és különféle kombinált vitaminkészítményekből jóvátételi számlára már külföldre is szállít. Az általa vezetett vállalat a közelmúltban elkezdte a fontos állatgyógyászati készítmények gyártását is. Elsősorban az eddig ismeretlen baromfi pestisvakcinát magyar tudósok eljárása alapján."" (G.Vass 2005, 222-223) A gyógyszerész szakirodalomból tudjuk, hogy a nevéhez köthető gyógyszercég, 1945 szeptemberében Servita Labor névvel kezdte el a működését. Pecsétjén ez szerepelt: Servita Labor Dr. Gőzsy és Társai Budapest IV. kér. Kristóf tér 4, de októberben már részvénytársasággá alakult (Nagylaki 2012). Servita Gyógyszergyár és Vegyipari Rt. (központ: Budapest Somogyi Béla u. 1.) néven szerepel (Dobson 2013). A cég részvényesei és alapítói a következők voltak: Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas biokémikus (1937), orvos, Gőzsy Béla gyógyszerész, később a kanadai Montreal Egyetem biokémia professzora, Deutsch Sándor nagyvállalkozó a Hungária Vegyi és Kohóművek vezérigazgatója, Ráth István vállalkozó, Zemplén Géza, később Kossuth-díjas iskolateremtő szerves kémikus, Seidl Ottó, Schermann Vilmos és Welczer Dezső. A vállalat vezérigazgatója Ráth István volt, tudományos igazgatója Szent-Györgyi Albert. Ahogy az életrajz is fogalmaz Ráth munkája során magyar tudósokkal működött együtt. Egyik új termékük az Azulenol kenőcs volt, amelynek kifejlesztésével a Szegedi Egyetemen Jancsó Miklós professzor foglalkozott, s amit Magyarországon először 1947 áprilisában a Servita Rt. törzskönyvezett. De ez a cég volt az, amelyik Magyarországon először hozott forgalomba penicillint, 1945. szeptember 28-tól törzskönyvezve, az Egyesült Államokból importálva. A készítmény neve Penicillin „Hayden" volt, 100000 oxfordi egységben (Dobson 2013). Óriási jelentősége volt az antibiotikumnak a háború utáni fertőzések kezelésében és a legyengült egészségi állapotú emberek gyógyításában. Ennek a kezdeményezője is Szent-Györgyi Albert volt, hiszen a Magyar Természettudományos Akadémiának már az alakuló ülésén „Ivanovics és Csűrös vezetésével megalakult a magyar penicillin bizottság" (Cavallier 1945,123). Ivanovics György bakteriológus, illetve mikrobiológus volt, aki ebben az időben a Szegedi Orvostudományi Egyetem Mikrobiológiai Intézetében nyilvános rendes tanárként oktatott, kutatott, és Csűrös Zoltán pedig vegyészmérnök, szerves kémikus, aki akkoriban a Műegyetem rektora volt. A Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Kari tanártestületének jegyzőkönyveiből azt is tudjuk, hogy a penicillin hazai előállítása érdekében Szent-Györgyi kérvényezte a fenti két kutató külföldre utaztatását illetve útlevelét. A testület támogatta a javaslatot, de azzal a feltétellel, hogy gyártástechnikai szakembert is küldjenek ki a tudósokkal (Mozsonyi 1945). Szent-Györgyi kutatásainak támogatása azonban nem sokáig tartott. A tudós először azt érzékelhette, hogy konkrétan kevesebb anyagi támogatást kap kutatásaira. A minisztertanácsi jegyzőkönyvek azt mutatják, hogy 1945 végén, 1946 elején még Szent-Györgyi minden kutatási finanszírozási kérelme teljesítésre került (G. Vass 2005,171-172,373,545). Az 1946. januári támogatáshoz már a következő mellékletet tették (G. Vass 2005,545): „A Szent-Györgyi által vezetett intézmények ezt megelőzőleg majd később is több alkalommal kaptak a minisztertanácstól támogatást." A későbbiekben már jelentősen lecsökkenhették a támogatást, erre reagálva 120
