Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya, F. (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2018. Új folyam 5. (Szeged, 2018)
Történettudomány - Máté Zsolt: A szegedi Szent György-templom és a Tornyos Iskola
Máté Zsolt A szegedi Szent György-templom és a Tornyos Iskola a pontosság és megbízhatóság jellemzi. Cs. Sebestyén is felveszi a forrásai közé. Figyelemre méltó a Szt. György-templom összetett, nehezen értelmezhető alaprajza. (7. ábra) Cs. Sebestyén úgy értelmezte ezt az alaprajzot, hogy a templom romjaiba beleépítettek a nyugati végen egy négyzetes hajótestet, ami majd cca. 17x17 méteres kontúrjával a 19. századi Giba-térképen is feltűnik. A négyzethez további területek, végül egy lekerekített szentélyre emlékeztető rész csatlakozik. Horváth Ferenc ezt a konfigurációt a következő feltételezéssel oldotta fel: „1776-ra - legalábbis a Balla-féle térkép szerint - a tornyot egy nagyjából 17x17 méteres épületbe foglalták, s ehhez, mintegy keleti irányú bővítményként, fölépítették - föltehetően a román kori alapokra - az egykori déli oldalhajót és szentélyt, ami ezúttal főszentélyként szolgált. Az épülethez északról sekrestye csatlakozott.” (Horváth 2000, 540) Csakhogy ez nem így történhetett. A Balla-térkép vedutája északnyugat felől nézve ábrázolja a templomot,,!” jelzettel. (8. ábra) Kicsiny, zömök épület, a nyugati végen szimmetrikusan elhelyezkedő toronnyal - ami valóban megfelelhet a 17x17 méteres építménynek - és keleten hozzá kapcsolódik két kis nyeregtetős tömeg. Ezek a toldatok bár épülhettek a rég templom romjain, azonban tömegük és hosszuk jóval kisebb, mint az egykori oldalhajó, a szentélyformának pedig nyoma sincs. Sokkal inkább gondolhatjuk, hogy a romok esetleges felhasználásával két kisebb keleti toldalék épült, a térkép pedig a megmaradt romok mérhető darabjait is feltüntette. Van még egy, a szegedi topográfiai kutatásban kevéssé ismert, 1725. évi térképfelvétel, amely egy kb. 15 öl hosszúságú, 8 öl széles (28,5xl5m), íves záródású, keleti középső szentélyű tömeget mutat a szentély mellett egy bizonytalanul kivehető kisebb toldalékkal.5 Egy aszimmetrikusan elhelyezkedő félkörös apszist mutat, egy téglány testhez illesztve. Ez nem lehet a 18. század eleji maradvány felvétele, mert akkor a toronyhoz már nem kapcsolódott a déli hajó. így a toronytestnek 5 SZEGED 1725 - Az 1747-es keltű Kaltscmidt térkép (Reizner 1., 336-337 között) a templomot hasonló, de sematikus, szimmetrikus alaprajzzal ábrázolja, toldalék nélkül. külön kiálló tömegként kellett volna jelentkezni. Tornyot nem jelöl, igaz, hogy a Szent Demeter templomnál sem, a piarista templomnál viszont igen. Hacsak nem egy ideiglenes, később elbontott kiépítés volt, nem tudjuk értelmezni. (9. ábra) Az 1719. évi canonica visitatio szerint„o téglából készült, de sárral épült Szt. György templomának újonnani építése szükségesnek mutatkozik". 1754- ben följegyzik, hogy „a régi parochiális templom még nincsen végképp kiépítve, a sekrestye boltozva van, de sanctuariuma nincs". Ugyanebből tudjuk, hogy a szentély alatt kripta is volt, ami talán még a középkori templomhoz tartozott (idézi Horváth 2000, 539). A Giba-térképen egyetlen, kissé szabálytalan négyszög ábrázolja templomot 1078-as helyrajzi számmal, Szent György Puszta Temploma felírással (10. ábra). A méretei is fel vannak tűntetve, kis jóakarattal többé-kevésbé olvashatók is. Északról az óramutató járásával egyezően haladva: 9 öl = 17,06 m; 8 öl 5 láb = 16,75m; 8 öl 51áb = 16,75 m; olvashatatlan, de 9 öllel azonos hosszúságúra van rajzolva = 17,06 m. Szóval nem követünk el hibát, ha úgy, mintCs. Sebestyén, kereken 17x17 m mérettel számolunk. Megjegyzendő, hogy a rajzot vagy Horváth Ferenc azonosító ásatási rajzát mérve inkább 16 m lenne az eredmény (Horváth 1981,...). A város jeles térképészének, Joseph Bainvillenek 3 rajza is maradt fenn a helyszínről (Bainville 1859; Bainville 1860; Bainville 1874). Az 1859-es keltű egy meg nem valósult terv. Ábrázolja a 17x17 méteres tömeget és két tervezett iskolaépületet. Az 1860-as keltű a később Tornyos Iskolának emlegetett bővítés terve. Alte Solide Kirche und Wächter Thurm (régi szilárd templom és őrtorony) feliratú a régi rész, Zubau (hozzáépítés) feliratú az azonos szélességű, de valamivel rövidebb (kb. 14 m) új rész. A két épület együtt a Schulhaus (iskolaépület) feliratot kapta. Az 1874-es keltű már egységesen ábrázol egy 17x31 m-es alaprajzot. (11. ábra) Ezután már nincs változás, csak Cs. Sebestyén közlése (Cs. Sebestyén 1938,79), hogy a Tornyos Iskola roskadozó falait, de még egészen jó állapotban lévő tornyát 1905-ben elbontották, miután a múzeum igazgatója szakvéleményben nyilatkozott, hogy a tornyon nincsen semmi megmentésre 99
