Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya, F. (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2018. Új folyam 5. (Szeged, 2018)
Régészet - Haraszti László - Bede Ádám: Avar kori sírok Mindszent-Szegvári út, Szőlő-part lelőhelyen
Haraszti László - Bede Ádám Avar kori sírok Mindszent-Szegvári út, Szőlő-part lelőhelyen jobb válla felett, míg karikája a medence alatt került elő. Ami minden bizonnyal állatjárattal kerülhetett ennyire messzire a fülbevaló két darabja egymástól.3 Ezt látszik alátámasztani a vázcsontok helyzete is, ugyanis több helyen állatjáratok bolygatták meg a kisebb méretű vázcsontokat. A fülbevalók mérete alig, elhanyagolható mértékben mutat méretbeli különbséget, csupán 1 mm az eltérés a két fülbevaló között. A tárgy típus elemzésekor ki kell emelnünk, hogy az aranyból készült példányokkal meglehetősen sokat, a szegényesebb, szerényebb kivitelű ezüst vagy bronz példányokkal sokkal kevesebbet foglalkoztak a temetők leletanyagának vizsgálatakor. Az arany példányok eredetét tekintve a kutatás kissé ellentmondásos, ugyanis a bizánci (Hampel 1905 114), a pontuszi (KOVRIG 1963, 109) és a közép-, illetve belső-ázsiai eredet (Bóna 1980,39; Garam 1992, 173) mellett állást foglalt több kutató is. A készítéstechnikát tekintve elmondhatjuk, hogy a fülbevalókhoz készült nagygömböt két félgömbből forrasztották össze (Fettich 1926,27), amit aztán apró granulációkkal kitöltve előbb az összekötő tag apró gömbjeihez, majd a fülkarikához forrasztottak. A fülbevalók tipológiáját tekintve többféle felosztást is kidolgoztak. Elsőként Zlata Cilinská készítette el tipológiájukat, a karika és a nagygömb felerősítése alapján osztotta csoportokra, melyeket А, В és C altípusba sorolt.4 Ezek közül a mindszenti fülbevalókat a formai jegyei alapján а В altípusba sorolhatjuk (Cilinská 1975, 64-65). Az avar fülbevalók egy másik csoportosítását Ormándy János készítette el, aki a felerősítés alapján szintén három típust5 különített el, ezek közül a fentebb már említett kiszombori típusba, annak tiszadadai altípusába sorolható a mindszenti fülbevalópár. 3 A Kövegy-Nagy-földek lelőhely 17. sírjánál is megfigyelhető, hogy a lemezgömbös fülbevalók több darabban kerültek elő a váll két oldaláról (Benedek-Marcsik 2017,389). 4 Cilinská felosztásánál az A típusnál a karika öszszekötő tag nélkül csatlakoztatott a lemezgömbhöz, а В típusnál a karika és a lemezgömb között három kisgömb szolgál összekötő tagként, míg a C altípus formailag а В variánshoz hasonló, dp granulációval vagy kőberakással díszített (CILINSKÁ 1975,64-66). 5 Ormándy a három változatot a felerősítés alapján osztotta fel diszkeden, kiszombori és szentesi típusokra, melyeknél a granulációs díszítések alapján további négy altípust különített el (Ormándi 1995,155-161). A tárgytípus keltezését tekintve már egységesebb a kutatás. Az azonos formai jegyekkel bíró, de aranyból készült darabok esetében Ormándy János a típust a 6. század végétől a 7. század közepéig keltezi (Ormándy 1995,157). Balogh Csilla a Felgyő-Ürmös-tanyai temető elemzése során a bronzból készült példányokat a kísérőleletek keltezése alapján a 7. század harmadik negyede utánra teszi (Balogh 2010,245). Az ezüstből készült nagylemezgömbös fülbevalók párhuzamait a teljesség igénye nélkül áttekintve megállapíthatjuk, hogy ez az ékszertípus széles körben előfordult a kora avar temetkezésekben.6 Az ólomkereszt A juvenis korú halott sírjában előkerült egy kisméretű ólomkereszt, a függőleges szár alja letörött. Az avar korban előkerült keresztetekkel a kutatás - valószínűleg meglehetősen csekély számuk miatt - keveset foglalkozott. Az avar sírokból előkerülő kereszteket elsőként Garam Éva gyűjtötte össze, aki díszítésük és készítési technikájuk alapján sorolt típusokba 22 darab keresztet (Garam 2001, 57-65). Gulyás Edina tanulmányában formai jellegzetességek alapján csoportosította a kereszteket, összesen 28 darab keresztet öt csoportba sorolt be7. A mindszenti kereszt a csoportok közül a legnagyobb darabszámú 5. típusba8 sorolható, melyekből eddig a mindszentivel együtt 12 darabot ismerünk. Keltezésüket tekintve a kutatás ezeket a kereszteket a 7. század eleje és második harmada 6 Ezüst (Kiszombor típusú) fülbevalók kerültek elő a következő lelőhelyekről: alattyáni temető 2., 30., 41., 42., 55., 57., 59., 66., 70., 84. sír (Kovrig 1963, 10-16); Szarvas-Grexa téglagyár 53., 225., 342., 372. sír (Juhász 2004, 81); Szeged-Fehértó 4., 33., 255., 257., 270., 371., 374. sír (Madaras 1995, 67). 7 A közelmúltban a Makó, Mikócsa-halomi kereszt publikálása során, az avar keresztekkel foglalkozott még Balogh Csilla, aki néhány újonnan előkerült példánnyal egészítette ki Gulyás Edina gyűjtését (Balogh 2018, 30). 8 Pontosabban az 5. típus 5A altípusába sorolhatjuk, melyben a felfüggesztésre szolgáló átfúrás az előoldalon figyelhető meg (Gulyás 2013, 37). 48
