Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya, F. (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2018. Új folyam 5. (Szeged, 2018)
Régészet - Haraszti László - Bede Ádám: Avar kori sírok Mindszent-Szegvári út, Szőlő-part lelőhelyen
Haraszti László - Bede Ádám Avar kori sírok Mindszent-Szegvári út, Szőlő-part lelőhelyen közötti időszakra teszi (Gulyás 2013, 37). A kereszt párhuzamait keresve a tárggyal teljesen azonos kialakítású keresztet nem találtunk a szakirodalomban. A mindszenti kereszt formájához a leginkább közel álló darabok Péterréve (Васко Petrovo Selo, RS)° és Alattyán lelőhelyekről kerültek elő. Ezek a közel azonos forma mellett csak a kereszt szárainak átmetszetében térnek el. Ugyanis míg a párhuzamként felsorolt keresztek szárai négyzetes, addig a mindszenti kereszt szárai háromszög átmetszetűek. A kereszt eredetére röviden kitérve még megemlítenénk Fettich Nándor 1963 tanulmányát, amelyben az egyszerű ólomkeresztek kapcsán felvetette a gepida eredet lehetőségét (Fettich 1963, 80). Amely esetünkben azért is érdekes, mivel Mindszent az Avar honfoglalás előtti gepida szállásterületen helyezkedik el (Nagy et al 2000, 187). A keresztek esetében a tipológián túl azok hitvilági hátteréről is szót kell ejtenünk. Ugyanis a kereszt - ékszer volta mellett - keresztény jelkép is. Az avar kori amulettekkel foglalkozva Vida Tivadar elemezte az avar korban előkerült kereszteket. A szerző hangsúlyozza, hogy az avar kori sírokban a legtöbbször pogány amulettek mellett9 10 előkerült keresztény jelképek nem feltétlenül az eltemetett hitére utalnak (Vida 2004,341). Magával a kereszt anyagával kapcsolatban elmondhatjuk, hogy mivel ólomból készült, így az ékszer funkciójával kevésbé számolhatunk. Azonban az ólom az antikvitás óta az amulettek kedvelt anyaga volt, a kereszt védőereje mellé az ólom anyagába vetett ősi antik-pogány képzetek is társulhattak (Fettich 1963,79; Vida 2004,341). Ezek alapján a sírban eltemetett fiatal, annak ellenére, hogy nyakában keresztet viselt, valószínűleg nem tekinthető keresztény hitűnek. 9 A péterrévei kereszt mellett - a mindszentihez hasonlóan - szintén szemesgyöngy került elő a sírból (Garam 2001, 59). 10 Olyan temetkezést is megfigyeltek, ahol a kereszt nem nyakban viselve, hanem tarsolyból került elő több más amulett társaságában (Vida 2002,183). De a tarsolyban és nyakban való viselet mellett még más viseleti helyzetben is előkerült kereszt, mint az alattyáni 14. sír esetében, ahol keresztet a nagy gyöngycsüngős fülbevalóra rekonstruáltuk (BALOGH-PÁSZTOR 2015, 1. kép 5). Egyéb leletek A 2. sírban előkerült kereszt mellett a fiatal nyakánál egy darab fekete színű szemesgyöngy, valamint egy töredékes vasszeg is feküdt. A gyöngy lapított gömb alakú, barnásfekete alapon négy síkból kiugró, szürkésfehérrel övezett, áttetsző kék pávaszemes rátett díszítésű, bázisos üvegygyöngy (Pásztor 1996, 40). Párhuzamként a csákberényi avar temető 240. sírjában előkerült gyöngyöket emelnénk ki, melyek a mindszentivel szinte teljesen megegyező kialakításúak. Az avar gyöngyök kiterjedt kutatásai alapján Pásztor Adrien ennek a típusnak a divatját a 6. század végétől a 7. század utolsó harmadáig keltezi (Pásztor 2008,322). A gyöngy esetében is szót kell ejtenünk a gyöngy funkciójáról: vajon viseleti elemként vagy valamilyen babonás képzet miatt helyezték a sírba? Több kutató a gyermeksírokban a nyak körül talált csekély darabszámú gyöngyöket viseleti elemként értelmezi (Томка 2005,163; Benedek-Marcsik 2017,395). Azonban a mindszenti 2. sír esetében a gyöngy a bizonyosan amulettként meghatározható kereszt mellett került elő, ami a gyöngy valamely babonás képzetből fakadó viseletét erősít meg. Tehát a gyöngy esetében nem vethetjük el a tárgy amulett funkcióját, annál is inkább, mivel a szemesgyöngyöt évezredeken keresztül a rontó pillantás elleni bajelhárító amulettként használták széles körben (Pásztor 1996, 48). Furcsa módon a gyöngynek a furata erősen korrodált vassal volt kitöltve felszedéskor. Ez alapján talán azt is feltételezhetjük, hogy a közelben talált apró vasszeg a gyöngy furatába volt csúsztatva, és így lóghatott az elhunyt fiatal nyakában. Ilyen vagy ehhez hasonló módon, furatában vastárgygyal előkerült gyöngyről eddig párhuzamot nem találtunk. De mivel a szög két biztosan amulett funkciót betöltő tárgy mellől, azoktól néhány centire került elő, talán feltételezhetjük, hogy ez is valamiféle amulettként került a sírba. A vasnak mint alapanyagnak és az abból készült tárgyaknak11 11 Az avar korban általános mellékletadási szokás, mikor a női sírokba a szintén vasból készült lamella páncélok pár darabját helyezik valószínűleg óvó védő szándékkal (Madaras 2004,344). 49
