Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya, F. (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2018. Új folyam 5. (Szeged, 2018)

Régészet - Olgyay János - Szebenyi Tamás: Római ólommázas kerámia Üllő 5-9. és Ecser 7. lelőhelyeken

Olgyay János - Szebenyi Tamás Római ólommázas kerámia Üllő 5-9. és Ecser 7. lelőhelyeken a tartományon belül a római lakosság számára sem terjeszthették 20 km-es távolságnál mesz­­szebbi piacokra (Hárshegyi-Ottományi 2013, 485-487]. Az Aquincumhoz közeli lelőhelye­ken a gyakori előfordulást a mázas kerámiát gyártó műhelyek limes menti sűrűsödése is magyarázhatja.27 A késő szarmata kereskedelmi kapcsolatok jellemzői az ólommázas kerámia alapján A fentiekben tárgyalt ólommázas edények kronológiai helyzetük alapján a szarmata-római kereskedelem Vaday Andrea által meghatározott harmadik, egyben utolsó fázisába tartoznak. Véleménye szerint a gazdasági kapcsolatok eb­ben az időszakban az első fázishoz hasonlóan esetlegesek, a megjelenő árucikkek heterogén összetételűek, a birodalmi áru visszaesésével pedig ismételten a provinciális termékek válnak meghatározóvá. A mázas edények alacsony száma miatt kizárja továbbá a szervezett kereskedelmi tevékenységet a környező provinciákkal (Vaday 1998,126,134). Vaday munkájának megjelenése óta a nagyberuházásos ásatások során drasz­tikusan megnövekedett római kerámiaanyag újabb következtetések levonására ad lehetőséget. Kérdéses, hogy milyen súlya lehet a késő szar­mata kor barbár-római kapcsolatrendszerében a korábbi időszakok kereskedelmét meghatározó tényezőknek. A legtöbb elemzésben a mázas edények megjelenését a szarmata Barbaricumon keresztülhaladó római utak, illetve ezek állomás­pontjainak közelségével magyarázzák a kutatók.28 Bár az eddig dokumentált darabok valóban ennek a feltételezett úthálózatnak a nyomvona­lától kis távolságra helyezkednek el,29 Dacia III. 27 A Dunakanyar műhelyeihez lásd Hárshegyi-Ottományi 2013, Map 3. 28 Az Aquincum-Porolissum útra hivatkozik Nepper IbolyaÁrtánd-Nagyfarkasdomb kapcsán (Nepper 1982, 238,83. lábjegyzet.). Elsődlegesen a Lugio-Partiscum (Micia) útvonal jöhet számításba Szabadka-Verusics (Szekeres-Szekeres 1996, 22), Madaras-Halmok (Kőhegyi-Vörös 2011, 335), Kiskunhalas-Tesco lelőhelyek (Rosta-Lichtenstein 2011,98-99), illetve a Maros menti lelőhelyek esetében (Olgyay 2017). 29 A szarmata Barbaricumon áthaladó kereskedelmi/ katonai felvonulási utakról legújabban lásd Gabler 2011, illetve újabb szempontokkal Szebenyi 2015,46. lábjegyzet, Fig. 4. század végi feladását, így a római kereskedelem irányában bekövetkezett változásokat minden­képpen szem előtt kell tartanunk. Az útvonalak a provincia kiürítésével már nem tölthették be eredeti funkciójukat. Az ólommázas kerámia elterjedése azonban a szarmata-római kereske­delem szervezett formáját bizonyíthatja a késői időszakban, amely a korábbi csatornákon folyt a továbbiakban is. Egyúttal feltételezhetjük, hogy a barbárok maguk is folyamatosan használták ezeket az útvonalakat, mint ahogy a római kort követő időkben is ismerték azokat.30 Üllő 5-9. és Ecser 7. lelőhelyek esetében az Aquincumból kiinduló kereskedelmi utak mindenképpen kulcsfontosságúak lehettek,31 de a Pannonia Inferiortól mérhető 25 km-es távolságon belül a kishatár menti kereskedelem által kifejtett hatásoktól egyértelműen nem különíthetjük el az általuk nyújtott előnyöket. A korai szakirodalomban toposzként jelenik meg a szarmata területekre került ólommázas edények (főként dörzstálak) funkcióvesztése, kiemelt szerepe (Bóna 1961, 196; Kőhegyi 1971, 279). A megnövekedett leletanyag révén ez mára több szempont alapján is cáfolható. A rendeltetésszerű felhasználást feltételez­heti, hogy számos esetben a dörzstálak belső kavicsrétege egészen a belső felület síkjáig lekopott (Olgyay 2017, Kát. 7). Ugyancsak a romanizáció bizonyos fokát feltételezheti, hogy a szarmata szállásterületen tapasztalt arányokhoz hasonlóan Pannóniában szintén a dörzstálak és a korsók képviselik a tele­püléseken előkerült leggyakoribb típusokat (Hárshegyi-Ottományi 2015, 486-487). A mázas kerámia Pannóniában a középosz­tály felső rétege számára is elérhető volt (Hárshegyi-Ottományi 2015,499), így a terra sigillatákhoz hasonlóan a szarmata társadalom előkelőbb tagjai is hozzájuthattak. A dörzstál töredékéből készült orsókarika (Kát. 73.) 30 Az avar korban is használatban lehettek a korábbi római utak (Gáll-Romát 2016,449, Map 1). A Maros mellett vezető útvonal (korábbi Lugio-Partiscum- Micia útvonal) további használatáttermészetföldrajzi tényezők is indokolják. 31 Az üllői községházába beépített római emlékek alapján a római út talán Üllő 1. lelőhely közelében húzódhatott (Kulcsár-Mérai 2011, 61). 35

Next

/
Oldalképek
Tartalom