Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya, F. (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2018. Új folyam 5. (Szeged, 2018)
Terepbejárások, leletmentések és feltárások 2017-2018
Terepbejárások, leletmentések és feltárások 2017-2018 vizsgálata igazolhatja a templom kora Árpádkori építését. A feltárás munkatársai: Lajkó Orsolya, Löffler Zsuzsanna, Haraszti László, Sztankovánszki Tibor, B. Molnár Csilla, Olgyay János A feltáráson a geodéziai mérést a Móra Ferenc Múzeum munkatársai, Czukor Péter és Zoltán Sándor Péter végezte. Lajkó Orsolya - Löffler Zsuzsanna Szeged Szőreg 390. lelőhely [Csongrád megye) Ő, B, A, Á, Kö A terület feltárása egy háromlakásos társasház építése miatt vált szükségessé. A munkálatok három, a beruházó által kitűzött szelvényben folytak (a három lakás leendő alapterületén), összesen 146 m2-en. A bontómunka 2018. június 20-28-a között zajlott. A szőregi monostordomb Szeged egyik kiemelten védett lelőhelye, területén a feltárást megelőzően több alkalommal folyt régészeti tevékenység, melyek során őskori, bronzkori, csorvai csoporthoz, Halomsíros- és Gáva kultúrához tartozó leletek, valamint Árpád-kori, középkori és avar leletanyag került elő. A feltárás területén összesen 15 stratigráfiai egységet különítettünk el, melyek 14 objektumhoz tartoztak. A régészeti jelenségek egy kivételével (SNR 11/OBNR/-, recens) mind az Árpád-korra keltezhetőek. Ajelenségektöbbségéből késő bronzkorra keltezhető kerámia is előkerült, de bronzkori jelenség nem volt köztük. A feltárás legjelentősebb eredménye a II-III. szelvényben futó 3 árokból álló (SNR 2,3,10), több mint 5,5 méter széles sáncárokrendszer részlete (SNR 10 árok csak részben esett a szelvénybe), mely egyértelműen a szőregi apátsági templomdombot keríthette a középkor folyamán. Az I-II. szelvényben helyenként középkorra keltezhető tereprendezési nyomokatis megfigyeltünk, ami nagy valószínűséggel az árokrendszer kiépítéséhez kapcsolódhatott. Molnár Csilla - Löffler Zsuzsanna Szeged - Vár, Déli kapu [Csongrád megye) Tö, Ú 2017. július 10. és szeptember 30. között egy településrendezés projekt keretében lehetőségünk nyílt a szegedi vár déli kaputornyának feltárására. A feltárás célja a kapu kiszerkeszthető alaprajzának elkészítése, helyzetének pontosítása volt. Ehhez legalább három sarokpont megtalálása volt szükséges, így szakaszosan három szelvényben dolgoztunk. I. szelvény Az I. szelvény kitűzésének célja az volt, hogy a kapu K-i sarka beleessen a szelvénybe, ami fogódzót nyújt a további szelvények nyitásához. így kezdetben egy 6x4 méteres szelvényt tűztünk ki. A szelvény kialakítása és a nagy árvíz utáni feltöltés elbontása munkagép segítségével történt. Ezt követően kézi erővel dolgoztunk tovább. Nem várt jelenségként az 1945-ben lebombázott, 1881-3 között épült korábbi belvárosi híd hídfőjének a múzeum elé lekanyarodó falrészlete is a feltárási szelvénybe esett. A szelvény kitűzése sikeres volt, de csak a kapu DK-i belső sarka esett bele, így K-i irányba további 3 méterrel szélesítettük a szelvényt (így a feltárt terület nagysága 48 m2-re nőtt), hogy a DK-i külső sarka is feltárható legyen. Ez a sarok sajnos csak részben került elő, mert az említett belvárosi hídrészletet pont a kapu DK-i sarkára építették rá, illetve részben el is bontották az építkezés során. Ismeretes, hogy a déli kapu várfal síkjából kiugró részét valamikor a 18. század vége táján elbontják. Ezt az I. szelvény adatai alapján megerősíthetjük. A déli kapu fala végül a mai járószinthez képest 270-280 cm-es mélységben került elő. Szélessége 270 cm. Rakási rendje egy sor futó, egy sor kötő. Csak a széleken áll egész téglákból. Belső szerkezete eltér a korábban feltárt falszakaszoktól: rekeszes, gerendavázas szerkezetű. A párhuzamos és merőleges irányú gerendák a fal széle előtt fél téglányira érnek véget. A szélső téglasor zárja őket. Az egymásra merőleges gerendák a találkozási pontokon nagyméretű vasszöggel voltak összeütve. A gerendaváz közei rakási rend nélküli töredék téglákból áll. 322
