Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya, F. (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2018. Új folyam 5. (Szeged, 2018)
Terepbejárások, leletmentések és feltárások 2017-2018
Terepbejárások, leletmentések és feltárások 2017-2018 A falnak egy, illetve fél tégla szélességű kiugró lábazata van. Kötése gyenge, helyenként elég töredezett állapotban került elő. A kapu alapozása téglatörmelékből és malterból állt, de helyenként nagy méretű termésköveket is meg lehetett benne figyelni. Az alapozás alja átlagosan 4,9 méteres mélységben ér véget. Lehetőségünk volt az I. szelvény bővítését úgy kialakítani, hogy a déli várfal külső síkja is beleessen a szelvénybe. Ebből kiderült, hogy a két falszakasz építése biztosan nem egy időben történt, ám az időbeli különbséget nem tudtuk megállapítani. A falak alapozásának alja teljesen egy szintben van, ám a lábazat eltérő magasságú. A déli várfal lábazata kb. 50 cm-rel mélyebben van, mint a kapué. Az is jól látható, ahogy a két fal ugyan kötésben van, de mégsem egyidejűek. A déli kapu lábazata egyértelműen ráfordul a déli várfal oldalára, és mögötte jól láthatóak déli várfal téglái is. Ez arra utalhat, hogy a déli várfal épülhetett hamarabb, és ezt követően kerülhetett sor a déli kapu megépítésére. II. szelvény A szelvény kitűzését nagyban nehezítették a parkban álló fák, illetve a közművek, így csak egy kb. 4,5x2,5 méteres szelvény nyitására volt lehetőség. A szelvény kialakítása és az árvízi töltés leszedése itt is munkagép segítségével történt. Úgy számoltuk, hogy ebbe a részbe a kapu DNy-i belső sarok fog bele esni. Feltevésünk helyes volt, mégsem járt sikerrel, mert egy 18. század végi beásás (valószínű a külső oldal elbontásakor ástak bele) vágta a belső sarkot, így ez nem adott nekünk mérhető adatot, ezért mégiscsak a külső sarok irányába bővítettük a szelvény. Itt csak a sarokpont megtalálása volt a cél, a szelvény bővítés már csak kézi erővel zajlott a közművek illetve az itt álló fa közelsége miatt. A feltárt terület így 14 m2 lett. Végül itt is előkerült a DNy-i külső sarok. A fal szerkezete a bolygatásoktól eltekintve megegyezik az I. szelvény esetében leírtakkal. III. szelvény Ez a szelvény („L" alakú, 55 m2) már a múzeum előtt futó aszfalt úton lett kijelölve. A szelvénybe a vártnak megfelelően a kapu ÉK-i külső és belső sarka is beleesett, illetve a bejáró rész egy részlete (kb. a fele). A bejáró részt a várbontás során nem bolygatták, csak elfedésre került. így az a szerencsés helyzet állt elő, hogy a várbontási járószint alatt sértetlenül találtuk meg a barokk kori, illetve a török kori járószinteket. Egyes vár alaprajzi ábrázolásokon szerepel a kapu belső oldalán egy-egy elkeskenyedő falszakasz. A kapu bejárati részének sértetlenségének köszönhetően a K-i oldalon lévőt sikerült azonosítani. Ennek a falszakasznak egy része biztosan a török korban épült (egy nagy méretű kőből, és nagy méretű téglákból állt), és a barokk korban kiegészítik/ kijavítják. A bejárati szakaszon két, a vár barokk erőd időszakára keltezhető út és ezekből leágazó, a Tisza irányába tartó járda részletét sikerült megfigyelni. Ezen kívül több török korra keltezhető útrészlet, és szintén ezekből az utakból leágazó, javarészt terméskőből és téglából lerakott járdarészletek kerültek feltárásra. Egy a török kor kései időszakára keltezhető épületrészlet is a szelvényünkbe esett. A kapu bejárati részén egy másodlagosan a falba vésett „árok” is feltárásra került, ami egy a fal szerkezetét adó gerendaágy kiszélesítésével készült és a K-i végét egy rá helyezett (másodlagosan felhasznált) faragott kő zárja. Ez rétegtani helyzete és a leletek alapján szintén török kori. A kapu falszerkezete megegyezik az I-II. szelvényekben leírtakkal, azzal a különbséggel, hogy a lábazata bejáró résznél hiányzik. A feltárt 117 m2 eredményeképpen a kapu pontos helyzete, és alaprajza kiszerkeszthetővé vált, ez alapján a déli kapu 13,6x15 m széles, négyzetes alaprajzú. A kapu belső oldalán a bejáró rész K-i felét is sikerült beazonosítanunk. Ezen felül a barokk kori, ill. török kori utak/járdák megtalálása, azonosítása is fontos eredmény, továbbá egy a kaput érintő török kori átépítés nyomait is sikerült dokumentálnunk. Sajnos a kapu építési idejét régészeti módszerekkel nem tudtuk datálni. A feltárás munkatársai: Lajkó Orsolya, Molnár Csilla, Haraszti László, Litauszki Zoltán, Löffler Zsuzsanna, Sztankovánszki Tibor A feltáráson a geodéziai mérést a Móra Ferenc Múzeum munkatársai, Czukor Péter és Zoltán Sándor Péter végezte. Lajkó Orsolya - Molnár Csilla 323
