Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya, F. (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2018. Új folyam 5. (Szeged, 2018)
Terepbejárások, leletmentések és feltárások 2017-2018
Terepbejárások, leletmentések és feltárások 2017-2018 Szeged-Dóm tér (Csongrád megye) Á, Kk; Ú A Szeged, Dóm téri ismeretlen korú épület azonosítása NKA pályázat keretében végeztünk feltárást Szeged 191. lelőhely, Belváros, Dömötör-torony (nyilvántartási szám 60922) nevű lelőhelyen, 2017. október 2-27. között. 2014-ben a Dóm látogatóközpontjának építési munkálatai kapcsán végzett szakfelügyelet során került elő egy, a kutatás számára eddig ismeretlen, félköríves záródású épület maradványa (SNR 32/OBNR 32). A falmaradvány nagyobb része az alapozás alsó részéig elpusztult. A pusztulás mértéke miatt és egyéb leletanyag hiányában a fal korát nem sikerült megállapítani, bár építési stílusa alapján Árpád-korinak véltük. A habarcsminták vizsgálata alapján az épület 14. századnál később nem épülhetett, de Árpádkori keltezését referenciaminták hiányában nem tudták igazolni. A 2017-es feltárás célja az épület további maradványainak feltárása és korának megállapítása volt. A 2017-es feltárást 59 m2 nagyságú területen kezdtük meg, a 2014-es kivitelezési terület ÉNy-i széle mellett, a kerékpárút és a Dóm lépcsősora között, a járda területén. Az első falszakasz közvetlenül a belváros árvíz utáni feltöltése alatt, a kerékpárút szintjétől viszonyított- 167 cm-es mélységben jelentkezett. Az ásatás folyamán sikerült az épület Ny-i és É-i falát is feltárnunk. Az újonnan feltárt falszakaszokkal kirajzolódott az objektum teljes alaprajza, egy KÉK-NyDNy tájolású, félköríves szentélyzáródású templomé, melynek külső hossza ~12 m, külső szélessége ~6,5 m. É-i falából felmenő rész nem, csak az alapozás maradt meg. A Ny-i fal felmenő részén bejáratra utaló nyomot nem találtunk, a bejárat feltételezhetően az alapfal aljáig lebontott D-i oldalon lehetett. A templom felmenő falának külső köpenye faragott kőlapokból állt, a fal belső magja habarccsal összefogott kő- és tégladarabokból készült. Alapja habarccsal összefogott, nagyobb kődarabokból és kevés téglatörmelékből állt, magassága ~95 cm volt. Sajnos, a templombelső feltárásával nem tudtuk az épület datálását pontosítani, mivel teljes egészében bolygatottnak bizonyult. A 2014-es megfigyeléshez hasonlóan most is több, embercsontból álló réteget tudtunk elkülöníteni a falak között (SNR 51/OBNR 32; SNR 52/OBNR 32 és SNR 53/OBNR 32 rétegek), melyekből kevert, középkori-újkori kerámiaanyag került elő. Feltételezzük, hogy a csontokat a Szt. Demeter-templom 18. századi átépítése során halmozták a falak közé, a templom körüli középkori temető felszámolása során. Az épület külső, Ny-i oldalán sírok foltjai jelentkeztek (SNR 40-50/OBNR 38-47; SNR 55-57/OBNR 48-50 és SNR 59-61/OBNR 51-53. Tájolásuk NyDNy-KÉK és DNy-ÉK volt, mellékletet egyik sírban sem találtunk. A legalsó sírsor mélysége sem haladta meg SNR 35/ SNR 32 alapozási mélységét - mely egyben a korabeli járószint mélysége is lehetett -, valamint a falak nem vágtak sírokat. Ez arra utal, hogy a temető nem SNR 32, 35/OBNR 32 templomhoz kapcsolódott, hanem annál későbbi keletkezésű. A sírok tájolása megegyezik a Szent Demeter templom 2014-ben feltárt, Zsigmond kori szentélyéhez kapcsolható sírokéval, feltehetőn a Zsigmond-kori templom körüli temető részei. Az épületbelső 18. századi bolygatása, valamint a külső szinteket átvágó későbbi, templom körüli temetkezések miatt a templom építésének idejét most sem sikerült pontosan megállapítanunk, ám egyre több tényező támasztja alá az Árpád-korra való datálását. KÉKNyDNy-i tájolása, félköríves szentélyzáródása, falazási technikája, valamint méretei mind megfelelnek egy kora Árpád-kori temploménak. A 14. századnál korábbi keltezést támasztja alá az a tény is, hogy a Zsigmond-kori temető sírjaival megegyező tájolású temetkezések minden bizonnyal későbbiek a templomnál. Mindezek mellett nem bizonyító erejű, ám figyelemre méltó tény, hogy a 13. században épült Dömötör-torony alapozási szintje közel 1 méterrel magasabban fekszik, mint SNR 32, 35/OBNR 32 templomé. Az ásatás során újabb mintákat vettünk a templom kő- és téglaanyagából, valamint a habarcsból, melyek 321
