Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya, F. (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2018. Új folyam 5. (Szeged, 2018)
Művészettörténet - Szabó Tamás: Joó mester legjelesebb alkotása - Zsótér Andor portréja. Új adatok tükrében a Joó família és a barokk kori rajzok adományozója
Szabó Tamás Joó Ferenc legjelesebb alkotása leírás, lerajzolás és meghatározás ellenére is 10-12 éremnél többet ma már egészen bizonyosan nem lehet azonosítani közülük - illetve az aranyak egyáltalán nincsenek meg. Ugyanis 1918. április 11-ről 12-re virradó éjjel betörtek a könyvtár épületébe: ellopták a vitrinekből a kiállított összes aranyérmet. Az első fölmérés szerint 85 darab arany, 121 kis ezüst, 84 nagy ezüst és 21 bronz - köztük a Zsótér Andor ajándékozta római és középkori aranyérmek - volt a kár. A végső hiány végül 324 db éremre emelkedett.156 Az értékveszteség az akkori számítások szerint hozzávetőlegesen 5-6000 koronát jelentett. „Unikum, vagy raritas nincs közöttük, mindazáltai az intézet vesztesége igen súlyos, mert harminc esztendei gyűjtés eredményét dézsmálták meg a betörők" - írta a jelentésében Móra. Ugyan 1918. július 29-én a szegedi rendőrség kézre kerítette a tavaszi éremtári betörés tetteseit, Barna Ferenc és két társa bandáját, akik hónapok óta garázdálkodtak a városban, azonban az elvitt kincseknek mintegy csak a fele került elő a házkutatásokkor: 175 darab ezüstérem, de az ellopott aranyaknak a rendőrség nem tudott később sem a nyomára bukkanni.157 A betörésnek áldozatul esett mind a négy, Zsótér Andor adományozta régi magyar és európai uralkodók verette aranypénz.158 Reizner följegyzéseiből megállapítható, hogy közülük két aranydukát 1535-ből és 1537-ből, 1. János [Szapolyai)159 és I. Habsburg Ferdinánd magyar királyok idejéből származott.160 Egy finom veretű 156 Móra Ferenc jelentései a tanácsnak és a főfelügyelőségnek. — Somogyi-könyvtár irattára: 111/1918. ápr. 12.; 112/1918. ápr. 12. 157 Móra Ferenc jelentése a főfelügyelőségnek és az 1918. szept. 18. rendőrségi jegyzőkönyv a visszavett maradék érmekről. — Somogyi-könyvtár irattára: 200/1918. aug. 1. 158 Múzeumi és Könyvtári Értesítő, 1918.3-4. (füzet), 200. 159 MFM, „A Szeged városi Múzeum Éremtári Naplója, 1883-1890 évekből.” 1891, 76/597. sz. érem, előoldal: IOHANNES » D:G ° R “ UNGARIE / Koronás Mária holdsarlón ülve, lábainál a Szapolyai-címer, a Szűz jobbkarján a Kisjézus. Hátoldalon: S " LADISLAU " REX " - " 1535 / Szt. László álló alakja páncélban, fején korona, jobbjában bárd, baljában keresztes gömb. Oldalt, háromtornyú kapu, balról címer. Alul, a szent két lába között két csillag. 160 MFM, 1891, 76/598. sz. érem, előoldal: FERDINAND - D - G - R ■ UNGARIE / Koronás Mária félholdon ülve, jobbján a Kisjézus. Alul a Habsburg címer. Hátoldalon: S - LADISLAUS » REX ■ - ■ 1537 / Kovelencei dukát (zecchino) - valószínűleg az 1556- 1559 közötti években - a Velencei Köztársaságban készült,161 egy arany féldukátost pedig 1700-ban Nürnbergben 1. Lipót császár uralkodása alatt vertek.162 Az örökre elveszett értékes aranyak között -15 bizánci és római pénzen kívül - számos veretet Károly Róbert, Nagy Lajos, Mária Terézia és I. Ferenc József idején készítettek.163 További veszteségek is keletkeztek a múzeumi éremgyűjtemény újraleltározása folyamán a '60-as évek elején: a gyenge tartású duplum darabokat kiselejtezték vagy elcserélték, így a kevésbé minőségi anyag nagy része kihullott a kollekcióból. A maradék anyag azonosítása további nehézségekbe ütközik. Nem lévén megfelelő katalógus, illetve szabvány, Reizner úgy leltározta az egyes pénzeket, hogy azok nem minden adata szerepelt a leírásban, ami sok esetben eleve lehetetlenné teszi a pontos visszaazonosítást. A gyűjteményből az idők folyamán az éremtár hányattatásai miatt - a számtalan költözés, a képzett múzeumőri személyzet hiánya, a betörés és megsemmisülés, keveredések folyamán - számos darab eltűnt, így a legtöbb pénz, köztük a Zsótér-érmék nagy részének azonosítása eleve lehetetlen - áll a jelentésben. A Zsótér-metszetgyűjtemény (1899)164 Az egykori Kracker-féle grafikai lapokkal együtt tartott, de minden bizonnyal Joó Ferenc és Zsótér Andor (45. kép) által is bővített metszetekről ronás Szt. László páncélban, állva, jobbjában dárda, baljában keresztes gömb. Oldalt: K-B jel. 161 MFM, 1891, 85/689. sz. érem, előlapon: LAV ° PRIOL - SM " VÉNÉT / Balról, Szt. Márk álló alakja a keresztet tartja (előtte DVX-felirat), jobbra a térdelő dogé. Hátoldalon: a Megváltó Krisztus mandorlában, 12 csillaggal. Felirat: SIT ° T ° XPE ° DAT ° Q - TU- REGIS ■ ISTE " DUCAT. 162 MFM, 1891, 89/735. sz. érem, előlapon: MON[ETA] ° [AUREA] REIP[UB] ■ NORIMB[ERG]. Koronázott heraldikai pajzs, Nürnberg város címerével. Alatta: 1700. Hátoldalon: a jobbra fordult, a földgömbön álló Bárány, lobogót [pálmaágat] tart. 163 E mellett örökre elvesztek az erdélyi (Báthory Kristóf, Báthory Zsigmond, Bocskay István, Báthory Gábor, Bethlen Gábor, 1. Rákóczi György, II. Rákóczi György, Apafi Mihály, II. Rákóczi Ferencz és Mária Terézia) fejedelmek és más európai (velencei, németalföld és angol) uralkodók arany pénzei. 164 Sebő Judit: A Zsótér-gyűjtemény metszeteiről. (Kézirat.) Székesfehérvár/Szeged, 2015. febr. 4. 275
