Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya, F. (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2018. Új folyam 5. (Szeged, 2018)
Művészettörténet - Szabó Tamás: Joó mester legjelesebb alkotása - Zsótér Andor portréja. Új adatok tükrében a Joó família és a barokk kori rajzok adományozója
Szabó Tamás Joó Ferenc legjelesebb alkotása és rézkarcokról Sebő Judit (sz. 1978) művészettörténész a következőkről szól a kutatásait összefoglaló kéziratában (Sebő 2015): „Zsótér Andor egykori gyűjteményének grafikai része meglehetősen változatos, de mindenképpen igen színvonalas és érdekes. Mivel az egyes metszetek és rajzok beszerzéséről, a gyűjteménybe kerüléséről egyelőre kevés bizonyosat lehet tudni, a jellemzés csak leíró jellegű lehet, a benyomások rögzítésére szorítkozhat. A metszetek között főként 16-17. századi németalföldi és 17-18. századi német lapok találhatók, valamint egy-két 17. századi itáliai és francia darab. Ezek egy része két vagy több összetartozó metszetből álló kis csoportokba tömörül, amelyek a következők: két lap Hendrick Goltzius »Átváltozások«-sorozatábólugyancsak kettő Theodoor Galle Johannes Stradanus rajzai után készült, híres római nők tetteit bemutató sorozatából; Samuel Bottschild két rézkarca; három rézmetszet a »Nimbus Calamitatum Humani Generis« című, többek részvételével készült szériából; Carlo Cesio két reprodukciója Annibale Carracci Farnese-galéria-belifreskóiról (33. kép): Tiberius Wocher három keleties öltözékű öregembere; Franz Xaver Jungwirth két, Piazzetta utáni portréja; ismeretlen német mestertől származó két másolat Antonio Tempesta lovakat ábrázoló sorozata alapján; Tobias Lobeck három lapja híres festmények főszereplőit reprodukáló sorozatából; és végül három zsánerkép pihenő állatokkal, amelyek talán Johann Heinrich Roos művei. Jóllehet vannak sérült, szakadt, foltos lapok a gyűjteményben, maguk a metszetek művészileg mind elsőrangúak; illetve van néhány ritkaság is köztük, amelyek mint különlegességek izgalmasak, pl. a Raphael Mengs oltárképét reprodukáló metszet, a németfeliratos Tempesta-másolatok, vagy a pontozó modorban készült »Táncoló puttók«. Nagyon valószínű, hogy a gyűjtő nem alaposabb megfontolás szerint vásárolt, hanem egyszerűen azt vette meg, ami valamilyen oknál fogva megtetszett neki. A kép, amelyet a csoportokhoz sorolható és az azokon kívüli, önálló lapok felvillantanak az újkori Európa metszetművészetéről, ha nem átfogó is, azért egyes területekről jól tájékoztat, másokra pedig legalább utal. A metszetkészítésben és a kiadásban résztvevő alkotókról és tevékenységük helyszíneiről sokat elmondanak így is. A16-17. század legnagyobb németalföldi mesterei közül jó néhányon szerepelnek, képviselve Goltzius haarlemi és - az eredetileg ugyancsak Haarlemben működő - Philips Galle antwerpeni műhelyét, a »Zsuzsanna és a vének«-Iappal Pieter van der Heydent és Hieronymus Cockot,»Az okos szüzek«-kel Jan Saenredamot, a »Herkules Diomédés lovaival«-nak köszönhetően Frans Florist és Cornelis Cortot, valamint az ifjabb és az idősebb Sadeler révén a főúri udvarokba is eljutó és ott egy ideig alkotó művészeket. A múzeum metszeteinek a Zsótér-gyűjteményen kívül eső része nagyon jól kiegészíti ezeket a Maarten van Heemskerck rajzai után készült darabokkal, amelyek többségét ugyancsak Cock jelentette meg. A német, itáliai, és főként a francia mesterek alkotásai kisebb számban vannakjelen, ám ezekközöttpl. nagyon fontos a Bouchardon rajzai alapján, Johann Justus Preissler által készített szobormásolat-sorozat egy darabja. Ha egyszer bebizonyosodna, hogy a Letzter Lázártól a múzeumba került lapok Zsótér Andor gyűjteményébe is tartoztak, néhány további érdekes és ritka lappal bővülne a kollekció - ráadásul annak francia és itáliai-német része: Pierre Daret Jacques Sarrazin francia szobrász két, már nem létező alkotását megörökítő metszetével, L. Ferdinand Louis Testelin játszó puttókat ábrázoló sorozatának két, vörös festékkel nyomottlapjával, illetve négy, Rómában található szobor német mesterek általi reprodukciójával. Ez utóbbiak egy sorozatba tartozhattak további három, szintén a Letzter-gyűjteményből származó szobor-ábrázolással, amelyek a Somogyi-könyvtárból kerültek elő nemrég."165 * A képgyűjtemény Név és cím szerint mindössze négy magyar festő öt munkája ismert Zsótér Andor egykori festménygyűjteményéből. A műtárgyak leírását Térey Gábor múzeumőrnek az Országos Szépművészeti Múzeumban 1913 nyarán összeállított katalógusa tartalmazza, amelyekről a szerző az Enyedi Lukács—Zsótér Ilona gyűjtemény fölsorolásakor tesz említést (Térey 1913). Egy kései kutatás - hivatkozás nélkül - szót ejt szegedi műgyűjtő 165 A felmérés a 2014-ben indult kutatás rövid tárgyköri összegzése. Az Online katalógus URL címe: http:// szeged.oldprintcollection.com/ 276
